+ A | - a | Visszaállít
2020. júl.
06
  Szabadszemes üstökös látható az északi égbolton
Kategória: Tudomány és érdekesség - Közzétette: nordi
szerző: Landy-Gyebnár Mónika

Tavasszal két szépreményű üstökös is szétesett, mire láthattuk volna, most viszont egy újabb már biztosan megfigyelhető tőlünk is.
2020. március 27-én fedezte fel a NEOWISE nevű űrteleszkóp az azonos, egészen pontosan C/2020 F3 (NEOWISE) nevű üstököst, amely akkor még csak a déli féltekéről látszott, és ott mutatós felvételek készültek róla. Az égitest július 3-án volt napközelben, s szerencsére ezt – tavaszi elődeivel szemben – sikeresen túlélte. Az északi féltekén a kora hajnali égbolton jelent meg, az első kecsegtető felvételeket még hazánknál délebbre eső területeken készítették, ám 4-én szerencsére a derült égboltú hazai régiókban is felbukkant az északkeleti horizont felett!




A NEOWISE üstökös 600mm-es teleibjektívvel, a Dobogókőről készült felvételen.(kép:Ángyán Krisztián)

Vasárnap hajnalban országosan derült égbolt volt, és a szombaton még zavaró felhőmaradványok is eltűntek, így meglehetősen jó körülmények között lehetett az üstököst megfigyelni. Annak ellenére, hogy már nagyon világos égbolton kellett keresni, sokan szabad szemmel is megfigyelhettük, ehhez ugyan egyelőre még tudni kellett azt, hogy hol keressük. A látvány a pirosló horizont felett egy határozott fénypontból, s az abból kiinduló, halvány csóvából áll, kissé hasonló ahhoz, mintha egy távoli repülőgépet és rövidke kondenzcsíkját látnánk. Aki biztosra akar menni, vagy akinek kevésbé jó a szeme, kisebb binokulárt vigyen magával!

Rég nem járt már hazánk égboltján hasonló szépségű üstökös, a mostanihoz valamelyest hasonló látványt nyújtott 2007-ben a McNaught-üstökös, amely később a déli féltekén elképesztővé vált. Mivel minden új üstökös meglepetéseket hordoz, minden egyes új alkalommal megvan a remény arra, hogy látványos égi műsor kerekedjék, azonban sokszor nem úgy viselkednek ezek az égi vándorok, ahogy az ember szeretné, vagy épp elvárná. Az idén tavasszal fényesnek várt két üstökös is szétesett napközelségkor (ez egyébként nem ritka dolog), így az újabb jelölt megjelenésekor már jóval óvatosabb előrejelzések születtek, de inkább semmilyenek sem. Most viszont már valóban itt van velünk a NEOWISE, és egyre javulni fog a láthatósága.



A NEOWISE üstökös ilyen látványt nyújt a hajnali égen, tiszta levegő és jó rálátás esetén szabad szemmel is könnyen megpillanthatjuk. (forrás:Landy-Gyebnár Mónika)

Néhány napig még a hajnali égbolton bukkan fel, ám július közepétől már az esti égen is látszik, ráadásul sötétebb égi háttéren, mint most, pirkadatkor. Bár addigra az üstökös távolodva a Naptól lassan halványodni fog, a sötétebb égi háttér miatt valószínűleg még továbbra is szabad szemmel megfigyelhető lesz!

A sikeres megfigyeléshez az északi égbolt alsó részére jó rálátás szükséges, jelenleg még magára a horizontra, de később már nem lesz ennyire kritikus a látóhatár látványa.

forrás:/Nat-Geo/
Oszd meg:   Facebook MySpace Buzz Digg Delicious Reddit Twitter StumbleUpon

+ A | - a | Visszaállít
2020. júl.
06
  Furcsaságok katalógusa a SETI-nek
Kategória: Hogy mik vannak ?!... - Közzétette: nordi
szerző: Galántai Zoltán

A The Breakthrough Listen (BL) projekt speciális katalógust állított össze a Világmindenség rendhagyó jelenségeiről. Ez a SETI-n belül az utóbbi évtizedek koncepcióihoz képest határozott irányváltást jelent.
A BL abból indult ki, hogy a szokatlan/anomáliának tűnő dolgok talán azért ilyenek, mert nem az uniformizáló természettörvények, hanem egy gondolkodó lény hozta őket létre.




Ez persze egyáltalán nem új ötlet: az 1960-as években a SETI-vel foglalkozók az egyik lehetséges megoldásnak a „csodakeresést” (vagyis az anomáliák keresését) tartották, és csak később vált általánossá az a megközelítés, amely azt feltételezve, hogy a Föld ugyanúgy átlagos hely, mint ahogy – ezen nézet képviselői szerint – a földi élet és értelem is, az „átlagos” helyekre koncentrált. Aminek nagy lökést adott a 90-es évek közepétől az exobolygók felfedezése és az a meggyőződés, hogy ezek léte az „átlagossági megközelítést” támasztja alá. Elvégre ha a bolygók, sőt, esetleg a földszerű bolygók is átlagosnak számítanak, akkor a ránk jellemző élet és értelem is az, ugye?

Az elmúlt évtizedek ha nem is cáfolták, eddig nem igazolták a fentebbi elképzelést, úgyhogy a BL Exotica katalógusa most a számba jöhető különlegességeket próbálja összeszedni. Méghozzá több mint 700-at a „mindenből egyet” elvet követve, és eközben a csillagászati objektumokat négy kategóriába sorolja:

- „prototípusok”: „minden égi objektumból legalább egy minta” (bolygók, holdak, csillagok, illetve ezek fejlődésének különböző állomásai; galaxisok, kvazárok stb.);
- „szuperlatívuszok”: extrém tulajdonságú objektumok a legforróbb bolygóktól a legszélsőségesebb (nagyon kicsi vagy nagyon nagy) fémtartalmú csillagokig és hasonlókig bezárólag;
- „anomáliák”: ezek azok, melyek létezésére és tulajdonságaira egyelőre nem találtunk teljes és kielégítő magyarázatot (a katalógus összeállítói szerint ilyen lenne pl. a furcsa halványodást produkáló Tabby csillag csakúgy, mint az Oumuamua vagy mondjuk egyes megmagyarázgatatlan, nanoszekundumos lézerfelvillanások). Végezetül a fentebbieket kiegészíti a
- „kontroll minta”, melyektől nem várunk pozitív eredményt a SETI-vel kapcsolatban.

Mindent egybevetve tehát a hagyományos „keressünk olyan életet, mint a miénk” (és persze olyan értelmet is) helyett a technoszignatúrák kereséséről van szó. Illetve arról a meggyőződésről, hogy az értelem a szokványostól – értsd: természetes úton létrejövő jelenségektől – eltérőeket is létrehozhat (még ha nem is szükségszerű, hogy ami nem szokványos, az mesterséges legyen).


Az ún. wunderkammer (cabinet of curiosities) annak a modern értelemben vett tudományosságnak a kialakulása előtt volt divatos Európában, amely a rendhagyó példák és kivételek helyett már az egyes eseteken keresztül megnyilvánuló szabályszerűségekre (adott esetben természeti törvényekre) koncentrált. Itt viszont – a névnek megfelelően – még minden érdekes, kuriozitásnak minősülő dolgot összegyűjtöttek a megkövült cápafogtól és idegen pénzektől az érdekes festményekig és furcsa alakú kagylókig bezárólag. Túlságosan kézenfekvő a párhuzam az Exotica katalógusával ahhoz, hogy hosszan fejtegessük.

Mindez – számomra – izgalmasnak hangzik még akkor is, ha végső soron nem történik más, mint hogy „mesterséges” dolgokra/jelekre/bármikre próbálunk rábukkanni. Ami viszont azért lehet problémás, mert a „természetes” és „mesterséges” megkülönböztetése arra épül, hogy tudjuk, hogy melyik melyik, és ezek a fogalmak csak egymáshoz képest értelmezhetőek. Értsd: a természetes az, ami nem mesterséges – és fordítva. Csak éppen ha egyes esetekben nincs megbízható kiindulási pontunk, akkor hogyan leszünk képesek megkülönböztetni őket?

Mármint hacsak nem valami olyan dolgot találunk, ahol kizárható a természetes eredet. Egy, a pi számjegyeiből létrejövő jelsorozat például nehezen elképzelhető, hogy ne mesterséges lenne. És hátha vannak ugyanilyen egyértelmű technoszignatúrák is, csak még nem botlottunk beléjük.

forrás:/urvilag/
Oszd meg:   Facebook MySpace Buzz Digg Delicious Reddit Twitter StumbleUpon

Hírkategóriák