+ A | - a | Visszaállít
2020. okt.
20
  Október 20-án mintát gyűjt az OSIRIS-REx a Bennu kisbolygóról: a NASA is közvetíti élőben
Kategória: Csillagászat, űrkutatás - Közzétette: nordi
szerző: Pál Bernadett

Több év kitartó megfigyelés és tervezés után végre elérkezett a pillanat, hogy az OSIRIS-REx szonda mintát gyűjtsön a tőlünk 334 millió kilométerre keringő Bennu felszínéről. Október 20-án a szonda kinyújtja robotkarját, majd mindösszesen 10 másodperc alatt felseper némi port és kavicsot az aszteroidáról. Ha a manőver sikeres, akár 1 kg szénben gazdag anyagot is össze fog gyűjteni, 2023-ra pedig visszajuttatni a Földre.

Az OSIRIS-REx (Origins, Spectral Interpretation, Resource Identification, Security, Regolith Explorer) 2018-ban érkezett a Bennu aszteroidához, azóta pedig számos meglepetés érte a kutatókat – és nem is mind pozitív. Az 500 méter széles aszteroida felszíne a várakozásokkal ellentétben nem sima, hanem több, mint 200 nagyobb kőtömb borítja; ez pedig határozottan megnehezíti a leszállási manővert. Ha ez nem lett volna elég, bizonyos időközönként a Bennu aprópénz méretű kavicsokat dobál le magáról. Főleg a sziklák miatt végül olyan leszállási helyszínt tudtak csak kiválasztani, ami mindössze 16 méter széles, 10-szer keskenyebb, mint tervezték.



Az OSIRIS-REx kutatócsapata még a váratlanul nagy sziklákkal borított felszínen is talált olyan helyszínt, ahonnan mintát tudnak gyűjteni. A képen a szonda robotkarjának végére erősített mintagyűjtő berendezés látható. (NASA/Goddard/University of Arizona)

A logisztikai kihívások ellenére a sziklák kincset rejtegetnek, bennük ugyanis a kezünknél is vaskosabb karbonát-kitöltésű telérek találhatók. Ezek a forró vízből kivált ásványok a Nightingale nevet viselő leszállási helyszíntől nem messze, világos színezetű sziklákban tűntek fel. A kutatók úgy vélik, hogy a telérek még a szülőobjektum belsejében keringő vízhálózatban növekedhettek. Az eredeti, nagyobb planetezimál feltehetően a Jupiter pályáján túl keletkezhetett, nem sokkal a Naprendszer 4,56 milliárd évvel ezelőtti kialakulása után, és az elmúlt néhány milliárd év során töredezhetett szét az aszteroida-övben. A belsejében levő radioaktív elemek bomlásából származó hő hajthatta az anyagok keveredését, a nagy mennyiségű karbonát jelenlétéből pedig arra következtethetünk, hogy a teljes szülőobjektumon nagyobb skálájú folyadékáramlás lehetett, mely akár a teljes égitestet is beboríthatta.

Az OSIRIS-REx kutatócsoportja azért választotta ezt a helyszínt a leszálláshoz, mert rengeteg kis kődarabka borítja, emellett pedig a felszín is fiatalnak tűnik. Ez valószínűleg egy, a geológiai értelemben vett közelmúltban történt becsapódásnak köszönhető, a kidobódott anyagot pedig még csak kevéssé változtatta meg a kozmikus sugárzás. A teherautó méretű űrszondát azonban még így sem lesz egyszerű biztonságosan leirányítani; a terület tele van épület méretű kőtömbökkel (az egyik a Mount Doom nevet viseli), és számos kisebb szikla is hever szerteszét. A megfigyelések alapján úgy tűnik, hogy több kőtömb is porózus, szinte vattaszerű és már attól elporladnának, ha hozzáérnénk. Az irányító csapat viszont érthető módon nem szeretné ezt megkockáztatni, így az OSIRIS-REx kameráinak segítségével navigálva az űrszonda automatikusan 5 méter magasan megszakítja a manővert, ha a leszállást túl kockázatosnak ítéli.

A hab a tortán, hogy a 4,5 órán át tartó mintagyűjtési manővernek teljesen önállóan kell lezajlania. A Bennu jelenleg több mint ötször messzebb van a Földtől, mint a Mars, így a rádiójeleknek 18 percre van szüksége, hogy elérjék; az akciót emiatt nem lehet távolról irányítva levezényelni. Miután manőverező rakéták segítségével eléri a találkozási pontot, erős nitrogén kifúvásokkal löki majd a port és kavicsokat a robotkar végén levő, fánk formájú gyűjtőbe. Több napig fog tartani, míg meg lehet majd pontosan állapítani, mennyi mintát sikerül összegyűjteni a leszállási helyszín előtte-utána fényképeiből, valamint a szonda forgásának megváltozásából (ebből kiszámítható a begyűjtött plusz tömeg). A hónap végére fogják eldönteni, hogy elvégezzék-e a második próbát 2021 januárjában az erre kijelölt tartalékhelyszínen. Akárhogy is, de jövőre az OSIRIS-REx elköszön a Bennu aszteroidától és elindul hazafelé. 2023 szeptemberében érkezik majd vissza, a remélhetőleg sikeresen összegyűjtött mintát pedig egy speciális kapszulában küldi le a Földre, ami kis ejtőernyővel landol majd Utah államban, egy sivatagban.

A mintavételt a NASA élőben közvetíti, Katt ide! (itt olvasható a teljes programleírás is). A mintagyűjtés élő közvetítése magyar idő szerint október 20-án 23 órakor fog kezdődni.

forrás: csillagaszat.hu/Science/
Oszd meg:   Facebook MySpace Buzz Digg Delicious Reddit Twitter StumbleUpon

Hírkategóriák