szerző: Kulcsár Péter

Vajon a fizikusok mindezidáig tévképzetnek hittek, és valójában nem is a sötét anyag tölti ki a látható univerzum nagy részét? Hiába bizonyították be többszöri alkalommal is a misztikus matéria létezését, kézzel fogható nyomra mind a mai napig nem bukkantak a kutatók, így csupán elméleti síkon állják meg a helyüket a sötét anyagról szóló teóriák.



Egy nemzetközi kutatócsapat most arra tett kísérletet, hogy éppen az ellenkezőjét bizonyítsák be, mégpedig azt, hogy a sötét anyag nem is létezik. Az NBC News riportjából kiderült, hogy a galaxisok furcsa gravitációs tulajdonságait csupán korlátozott tudományos tényekkel tudják alátámasztani, egyszóval limitálva vannak az anyaggal kapcsolatos tudásaink.

Az asztrofizikusok úgy gondolják, hogy az 1980-as években megalkotott módosított Newtoni dinamikus elmélet (MOND) magyarázatot adhat ezekre a gravitációs viselkedésmintákra, amiket a sötét anyaggal hoztak összefüggésbe. A tanulmány társszerzője, a Case Western Reserve Egyetem professzora a következőképpen nyilatkozott az ügy kapcsán:

“Abszolút bizonyítékaink vannak az ellentmondásokra – azt látjuk, amit a törvények megengednek, pontosan úgy, ahogyan azt Newton és Einstein is megjósolták.”
Rengeteg elmélet látott napvilágot a sötét anyagról, az egyik leginkább elfogadott hipotézis szerint a primordiális fekete lyukak gyenge kölcsönhatásban lévő hatalmas részecskéi, a WIMPS-ek a felelősek a kialakulásukért.

forrás:/liner/

szerző:Balla Sándor

Kimúlt az InSight űrszonda robotvakondja a Marson, az eszköz két évnyi munka után nem fúr tovább. A műszer nem volt képes tovább hatolni a talajban, hogy mérje a vörös bolygó hőmérsékletét.
Németországi tudósok két éven át próbálták elérni, hogy az InSight marsjáró hőérzékelő eszköze befúrjon a marsi kéreg alá. A mintegy 40 centiméteres műszer a tervek szerint öt méterre fúrt volna le, de végül csak nagyjából fél méternyit haladt.



„Beleadtunk mindent, amit tudtunk, de a Mars és a mi hősies vakondunk továbbra is összeférhetetlennek tűnnek” – mondta Tilman Spohn, a Német Űrhatóság munkatársa, a kísérlet vezető tudósa. A NASA közleményében kiemelte, hogy a megtett erőfeszítésekből a jövőbeli ásási kísérletek profitálhatnak a Marson.

„Egyszer majd asztronauták áshatnak a vörös bolygón fagyott vizet keresve, hogy igyanak, üzemanyagot készítsenek, vagy mikroszkopikus élet nyomait kereshetik” – közölték. A vakondot a Mars talaját vizsgáló korábbi űrmissziók eredményei alapján tervezték. Ezek egyáltalán nem utaltak olyan jellegű talajra, amilyennel most szembesült a műszer.

Az InSight francia szeizmométere a küldetés alatt mintegy 500 rengést rögzített, a marsjáró időjárás-megfigyelő állomása pedig napi jelentésekkel szolgál. Kedden például a legmagasabb hőmérséklet mínusz 8 Celsius-fok volt, a legalacsonyabb pedig mínusz 49 Celsius-fok az egyenlítői Elysium Planitia síkságon. A Marson 2018 novemberében landolt InSight misszióját nemrég hosszabbították meg két évvel, így 2022 végéig tart. A tervek szerint február 18-án leszáll és csatlakozik hozzá a NASA legújabb marsjárója, a Perseverance.

forrás:/player.hu/