+ A | - a | Visszaállít
2020. nov.
11
  Kína Föld körüli pályára állította a világ első 6G műholdját
Kategória: Csillagászat, űrkutatás - Közzétette: nordi
szerző: Bolcsó Dániel

Bár a konteóhívők még világszerte az 5G-től tartanak, és még ennek a használata sem terjedt el széles körben, Kína már javában teszteli a hálózati technológia következő generációját. Ennek keretében Föld körüli pályára állították a világ első 6G műholdját – írja a BBC.


A kínai Hosszú Menetelés-6 hordozórakéta felbocsátása 2020. november 6-án a kínai Tajjüanból,
fedélzetén 13 műholddal – Fotó: Zheng Taotao/XINHUA/AFP

A 6G technológia tesztelésére szánt eszközt 12 másik műholddal együtt bocsátották fel a Sanhszi tartománybeli Tajjüanból, a Hosszú Menetelés-6 nevű hordozórakétával. Ebből 10 kereskedelmi műhold, amelyeket a Satellogic nevű argentin cég fejlesztett.

A 6G működéséhez szükséges nagy sebességű technológia mellett a mezőgazdasági termelés problémáit monitorozó, illetve az erdőtüzek megelőzésére szolgáló technológiát is Föld körüli pályára juttatott Kína a pénteki misszió során.

forrás:/telex.hu/
Oszd meg:   Facebook MySpace Buzz Digg Delicious Reddit Twitter StumbleUpon

+ A | - a | Visszaállít
2020. nov.
11
  Újabb kábel szakadt le az Arecibo Obszervatóriumról
Kategória: Hogy mik vannak ?!... - Közzétette: nordi
Puerto Ricó-i idő szerint, 2020. november 6-án este újabb vezeték szakadt le az Arecibo Obszervatóriumról – írja a Phys.org. Augusztusban már történt egy hasonló eset, igaz, akkor a kiegészítő kábel kicsúszott foglalatából, míg a mostani főkábel egyszerűen leszakadt. A vaskos vezeték nemcsak az antennatányért károsította, hanem a környező kábeleket is.



Néhány hónap alatt már a második vezeték vált le a legendás csillagvizsgálóról (Kép: UCF Today)

Az augusztusi és a mostani vezeték is ugyanarról a toronyról vált le. A balesetben senki sem sérült meg, a mérnökök jelenleg is dolgoznak a károk felmérésén. Egyelőre nem tudni, mi áll az eset hátterében, de elképzelhető, hogy az augusztus óta fennálló extra terhelés okozta a vezeték leválását. Az obszervatóriumhoz a napokban érkezett volna egy csapat, hogy elkezdjék helyreállítani az augusztusi károkat.

Francisco Cordova, az Arecibo Obszervatórium igazgatója szerint a stabilizálásig sok lesz a bizonytalanság. Mint mondta, folyamatosan monitorozzák a helyzetet, és reménykednek, hogy hamarosan többet is kideríthetnek a történtekről. A csillagvizsgálót egy intézmények közötti együttműködés keretében a Közép-Floridai Egyetem (UCF) kezeli. Az egyetem már szeptemberben megbízott több mérnökcéget, hogy vizsgálják ki az esetet. A UCF a NASA-t is értesítette, a helyszínen még drónokat is bevetettek az állapotfelmérés során. A szakértők bíznak benne, hogy új megerősítésekkel csökkenthetik az érintett toronyra nehezedő nyomást.

Az Arecibo Obszervatórium az 1960-as években épült, és a világ egyik legerősebb teleszkópjának ad otthont. A csillagvizsgáló információit világszerte használják a légköri, bolygótudományi, rádiócsillagászati és egyéb kutatásokra. Bár az augusztusi baleset óta az obszervatórium vizsgálatainak nagy részét felfüggesztették, az eddig gyűjtött adatok is igen hasznosak. A csillagvizsgáló átvészelt már több trópusi vihart, hurrikánt és földrengést, remélhetőleg a mostani károkat is hamar sikerül helyreállítani.

forrás:/Nat-Geo/
Oszd meg:   Facebook MySpace Buzz Digg Delicious Reddit Twitter StumbleUpon

+ A | - a | Visszaállít
2020. nov.
09
  Egy Holdból kiszakadt óriási szikladarab keringhet a Mars körül
Kategória: Csillagászat, űrkutatás - Közzétette: nordi
szerző: Kulcsár Péter

A Mars excentrikus pályáján kering a 101429 (1998 VF31) kódnévvel ellátott aszteroida, ami az észak-írországi Armagh Obszervatórium és Planetárium (AOP) csillagászai szerint megegyező spektrográfiai értékeket mutat a Holdhoz képest.
Az asztronómusok úgy gondolják, hogy egy őskori becsapódás következtében a 101429 kilökődhetett az univerzumba, majd a Mars gravitációs erőinek hatására a vörös bolygó körül kezdett el keringeni.




A legújabb kutatások szerint a Mars körüli pályán száguldozó űrszikla a Föld hűséges követőjéből származhat

Az Icarus tudományos folyóiratban közzétett tanulmányból megtudhattuk, hogy a kutatóknak sikerült azonosítaniuk a 101429 aszteroida kémiai struktúráit, amelyek rendkívül hasonlítanak a Holdon fellelhető körülményekhez, ezért azt feltételezik, hogy a Naprendszer korábbi fejlődési fázisában válhatott le az égitestről.

Az AOP kutatója, Galin Borizov a következőképpen nyilatkozott a felfedezésről:“A szóban forgó aszteroida spektrumának részletei szinte megegyeznek a Hold krátereiben és hegységeiben található geológiai struktúrákkal.”

Habár a publikációban nem zárták ki annak a lehetőségét sem, hogy valójában egy Marsról leszakadt szikladarabról van szó, a Holddal való hasonlóság megkérdőjelezhetetlen.
Mivel a Naprendszer múltja igencsak eseménydús volt, ezért könnyen előfordulhatott, hogy a Hold korábban elveszíthette össztömegének és kőzetrétegének jelentős hányadát egy kozmikus randevú során.

Apostolos Christou, az AOP csillagásza a sajtóközleményben elmondta: “A korai Naprendszer máshogyan nézett ki, mint manapság. Az újonnan keletkezett bolygók közti űr tele volt törmelékekkel, gyakran történtek ütközések és becsapódások. A nagyobb aszteroidák folyamatosan találkoztak a Holddal és a többi égitesttel.”

forrás: /liner.hu/
Oszd meg:   Facebook MySpace Buzz Digg Delicious Reddit Twitter StumbleUpon

+ A | - a | Visszaállít
2020. nov.
09
  20 éve lakott a Nemzetközi Űrállomás
Kategória: Csillagászat, űrkutatás - Közzétette: nordi
A NASA október legvégén ünnepelte a kerek évfordulót, amelyen megemlékeztek a fontosabb eseményekről, egyben pedig kiemelték, hogy az egész emberiség nagy előrelépése volt az első nemzetközi űrállomás üzembe helyezése. Sokáig tartott az építgetés, a helyszín viszont nagyon hasznosnak bizonyult.



A jövő azonban egyáltalán nem biztos, jöhet a magánszektor szerepvállalása

A hivatalos közleményben megjegyzik, hogy rengeteg érdekes és különleges kísérletre kerítettek sort az ISS fedélzetén, amely a mikrogravitációs környezet, a megszokottól eltérő körülmények miatt bizonyult rendkívül hasznosnak a szakemberek számára – nem beszélve ugyanezen körülmények emberi szervezetre gyakorolt hatásairól. Itt nem kizárólag az űrkutatás területén sikerült ennek köszönhetően előrelépni, hanem a gyógyászatban és a gyógyszerkutatásban is, hiszen egerek (és egyéb állatok) bevonásával különböző fehérjéket teszteltek, majd pedig alkalmaztak az érintett iparágakban. Az állomás, amely összesen 16 állam finanszírozásával, azok anyagi, technikai és szellemi hozzájárulásával jött létre, 19 különböző ország űrhajósainak adott eddig helyet, ez pedig még a jövőben is folytatódni fog, legalábbis amíg az anyagi háttér rendelkezésre áll.

Ez még néhány évig folytatódhat, az évtized közepétől azonban valószínűleg megszűnik majd az amerikai kormány hozzájárulása, ezzel pedig nagyon égetővé válik a kérdés, hogy mit kezdjenek majd az állomással. Jó eséllyel magánszereplőket vonnak majd be a finanszírozási folyamatba, ezzel pedig alapvetően eltérő legénység fordulhat majd meg a helyszínen, bár ez még a jövő kérdése. Addig is velünk marad az ISS, amelynek alumínium-titán gerince 110 méter hosszú, erre pedig 4 szettnyi napelem-kollekció, valamint 16, a legénység számára megfelelő nyomáson tartott modul csatlakozik.

Azt a hivatalos anyag végén is megemlítik, hogy a magánszektor bevonásával képzelik el a jövőt, amire konkrét példákat is említenek, ezt azonban egyelőre kisebb lépésekben valósítják meg, mielőtt a teljes állomásról levennék a kezüket.

forrás:/sg.hu/
Oszd meg:   Facebook MySpace Buzz Digg Delicious Reddit Twitter StumbleUpon

+ A | - a | Visszaállít
2020. nov.
06
  Sikeres mintavétel
Kategória: Csillagászat, űrkutatás - Közzétette: nordi
szerző: Both Előd

Amint arról beszámoltunk, a szonda TAGSAM (Touch-and-Go Sample Acquisition Mechanism) nevű mintavevő berendezésével a kijelölt helyen sikerült mintát venni a Bennu anyagából. Néhány nappal később arról érkezett hír, hogy olyan sok anyag került a TAGSAM tárolójába, hogy annak fedele bezárás közben elakadt, így az értékes rakomány kezdett kiszóródni, amint azt a szakemberek a fejről a szonda kamerájával készített felvételen észrevették. Mindenesetre a problémából arra következtettek, hogy a gyűjtött minta tömege legalább néhány száz gramm, de talán a maximumként megcélzott 2 kg-ot is elérheti, ami fantasztikus eredmény. (Összehasonlításképp emlékeztetünk arra, hogy a két Hayabusa szonda az Itokawa, illetve a Ryugu kisbolygókról 1–1 grammnál kevesebb anyagot szerzett.) Bár korábban aggodalomra adott okot a Bennu felszínének keménysége, a mintavétel helyének utólagos elemzéséből kiderült, hogy a minta egy része a felszín alatti 48 cm-es mélységből származik.



A mintavevő fejről készített felvételen látszik, hogy a begyűjtött anyag egy része kiszóródik,
mert a fedél nem zárt tökéletesen. (Kép: NASA)

A TAGSAM-ról készített képeken az látszott, hogy egy részecskefelhő mintegy 1 cm/s sebességgel távolodik a berendezéstől. A képeken látható, távolodó anyag teljes tömegét 5–10 grammnak becsülték. Bíztak abban, hogy az anyagvesztés nem folyamatos, mert amikor a megfigyelt anyagfelhő kiszóródott, akkor a TAGSAM éppen mozgott, de miután az eszköz nyugalmi helyzetbe került, sokkal kevesebb anyag hagyta el. Az anyag egy részének elvesztése aggodalomra adott okot, ezért a szakemberek úgy döntöttek, hogy eltekintenek a minta tömegének útközben történő megmérésétől, amihez meg kellett volna forgatni a szondát. A művelet további anyag elvesztésének a veszélyét hordozta, így a gyűjtött anyag pontos mennyisége csak akkor derül ki, amikor a minta 2023-ban remélhetőleg épségben megérkezik a Földre. Egyúttal úgy döntöttek, hogy a minta tárolója végleges lezárásának november első felére tervezett időpontját előre hozzák, és már október 26-án végrehajtják azt.



A mintavevő fejet így helyezik be a visszatérő kapszulába. (Kép: NASA / GSFC / Univ. of Arizona / Lockheed Martin)

További változás a tervezett menetrendhez képest, hogy október 23-án nem hajtották végre azt a fékező manővert, amellyel lassították volna a szonda jelenleg 40 cm/s sebességű távolodását a Bennutól, mert nem akarták a manőverrel megrázni a mintát. Amúgy is, a manőver szükségtelenné is vált, mert arra akkor lett volna szükség, ha az első mintavétel sikertelen marad, és ezért meg kellett volna ismételni a műveletet. Erre nem lesz szükség, így a szonda 2021 márciusáig jelenlegi pályáján marad, amikor viszont átállítják a Föld felé vezető pályára. Ezen a pályán a szonda 2023 szeptemberében érkezik vissza a Föld közelébe.

Néhány nap elteltével ismét jó hírek érkeztek az OSIRIS-RExről, ugyanis sikerült a TAGSAM-mal gyűjtött mintát bezárni abba a kapszulába, amelyben az a Földre érkezik. Ehhez a szonda robotkarjával helyezték be a TAGSAM mintavevő fejét a kapszula tartályába, amelyet ezután légmentesen lezártak. A művelet 36 óra hosszat tartott, azt október 26–27-én hajtották végre. A helyzetet nehezítette, hogy a szonda távolsága miatt a rádiójelek oda-vissza terjedési ideje meghaladta a fél órát.

Az újabb felvételek elemzése alapján a küldetés irányítói biztosak abban, hogy az eredetileg tervezett minimális célt, a 60 g anyag befogását jelentősen sikerült túlteljesíteni. A kamerával körülnézve a TAGSAM fejében legalább 400 g anyagot láttak, de mivel a kamerával csak a tartály egy részébe lehetett belelátni, valószínűsítik, hogy a megszerzett minta tömege meghaladja az 1 kilogrammot. A felvételek alapján azt is megállapították, hogy a kisbolygó felszínének anyaga nagyon laza szerkezetű, ezért is sikerült a kilövellt gázsugárral csaknem fél méter mélységig felkavarni a begyűjtendő anyagot.

forrás:/urvilag/
Oszd meg:   Facebook MySpace Buzz Digg Delicious Reddit Twitter StumbleUpon

+ A | - a | Visszaállít
2020. nov.
06
  Afroamerikai színésznő az új 007-es
Kategória: Programajánló (film, irodalom, expo) - Közzétette: nordi
szerző: csd

Bár a Nincs idő meghalnira még egy ideig várniuk kell a rajongóknak, mostanáig számos találgatás előzte meg a kérdést, vajon ki veszi át majd a stafétát Daniel Craigtől.
Craig ugyanis utolsó alkalommal formálja meg a 007-es ügynököt, a szereppel kapcsolatban pedig már Henry Cavill neve is felmerült korábban, a kedélyeket azonban a James Bond filmek producerei hűtötték le azzal, hogy egyelőre nem kívánnak új színészt castingolni a szerepre.




A film sztárja, Lashana Lynch egy friss interjúban azonban elárulta, hogy a Nincs idő meghalni történései alapján ő lesz majd az új 007-es ügynök. Ez a hír már pletykaként már a múlt évben is felröppent,
most pedig úgy tűnik, valóban volt alapja.(a videó indításához Katt ide! )

“Egy afroamerikai nő vagyok, ha egy másik afroamerikai nő kapta volna a szerepet, ugyanúgy beszélgetnénk erről, és ugyanúgy ki lenne téve a támadásoknak. Emlékeztetnem kell magamat azonban arra, hogy valami egészen forradalminak vagyok a részese”
Lynchet korábban a Marvel Kapitányban ismerhette meg a szélesebb nézőközönség. Hogy miként állja majd meg a helyét az új James Bond filmben, arra 2021. áprilisig kell várniuk a mozirajongóknak.

forrás:/mafab.hu/
Oszd meg:   Facebook MySpace Buzz Digg Delicious Reddit Twitter StumbleUpon

+ A | - a | Visszaállít
2020. nov.
04
  Végre ismét kommunikálnak a Voyager-2-vel
Kategória: Csillagászat, űrkutatás - Közzétette: nordi
2020. március közepe óta október 29-én először küldtek parancsokat a Voyager-2-nek – írja a NASA. Az űrszondával kommunikáló antenna, a Deep Space Station 43 (DSS43) az utóbbi hónapokban fejlesztéseken és felújításon esett át. A földi irányításnak sikerült fognia a Voyager-2 jeleit, úgy tűnik, a parancsot gond nélkül tudta teljesíteni.



Az ausztráliai Canberrában üzemelő DSS43 a Deep Space Network (DSN) része,
a hálózat feladata, hogy a Holdon túl járó űreszközökkel kommunikáljon (Kép: CSIRO)

Amíg az antenna nem üzemelt, nem tudtak parancsokat továbbítani a Voyager-2-höz, igaz, az állapotáról szóló információkat, illetve a tudományos adatokat tudták fogadni. A DSS43 több átalakításon is átesett, többek között két transzmitterét is lecserélték, ezek közül az egyik 47 év óta dolgozik.

A mostani csak egy teszt volt, az antenna 2021 februárjában fog ismét munkába állni. Brad Arnold, a NASA Jet Propulsion Laboratory munkatársa és a DSN igazgatója szerint a teszt eredményei azt mutatják, hogy a munka az elvárásoknak megfelelően alakul. Az antenna 1972 óta, tehát már a Voyager-1 és Voyager-2 felbocsátása előtt is működött. A felújítás a későbbi, többek közt a Marsot érintő missziók során is hasznos lesz.
A Voyager-2 1977-ben indult, jelenleg pedig 18,8 milliárd kilométerre jár a Földtől. Pozíciója miatt egyedül a déli féltekéről tudja észlelni a Deep Space Network, itt egyetlen antenna, a DSS43 elég erős a feladathoz.

forrás:/National Geographic /
Oszd meg:   Facebook MySpace Buzz Digg Delicious Reddit Twitter StumbleUpon

+ A | - a | Visszaállít
2020. nov.
04
  Először sikerült levegőben található szén-dioxidból gyémántot előállítani
Kategória: Hogy mik vannak ?!... - Közzétette: nordi
szerző: Kulcsár Péter

A gyémántkristályok azon túl, hogy pazarul mutatnak akármelyik eljegyzési gyűrűn és ékszeren, valamint nagyon drágák, óriási környezeti, illetve szociális terhet jelentenek a kitermelésük miatt.
Dale Vince brit multimilliomos és környezetvédő éppen erre a problémára szeretett volna megoldást találni, mégpedig úgy, hogy bányászat helyett éppen a levegőből akarta kinyerni ezt az értékes ásványt.
A The Guardian-nek adott interjúban Vince bejelentette, hogy a világ első szén-dioxidból megalkotott gyémántjait hozták létre, amelyekkel még a légszennyezés mértékének csökkentését is elősegíthetik, hiszen a légkörben található szén-dioxidot alakíthatnák át.




“A belélegzett levegőből gyémántot készíteni egy mágikus, futurisztikus ötlet – lényegében egy modern alkímia. Nem kell hozzá kibányásznunk a Földet, elég csupán a légkörből kinyernünk a szükséges anyagokat” – mondta Vince.

Az üzletember találmányát még a drágakövekkel foglalkozó Nemzetközi Gemológiai Intézet is akkreditálta. A vívmány nem is jöhetett volna a mostaninál jobb időpontban, ugyanis égető szükség van egy környezetkímélő bányászati megoldásra.
Negatív ökológiai és szociális hatásai vannak ugyanis a kitermelésnek, amelyek természetesen befolyásolhatják Földünk klímáját is. Ahhoz, hogy értékesíthető gyémántkristályokat hozhassanak a felszínre, 3,9 ezer liter vizet és több mint 108 kilogrammnyi szén-dioxidot kell felhasználni, nem beszélve a bányászat során fennálló inhumánus körülményekről.

Ezzel szemben Vince egy vadonatúj, biztonságos eljárással, az úgynevezett kémiai gőzfázisú leválasztás technológiájával állítja elő a gyémántokat. A levegőt egy lezárt kamrába sűrítik, majd 800 Celsius-fokra hevítik, és szénben gazdag metán gázt adagolnak hozzá. Ezen gázból származó részecskék később hozzákapcsolódnak a levegőben lévő szén-dioxidhoz, és gyémántkristályok jönnek létre.
A folyamathoz elengedhetetlen szén-dioxidot közvetlenül a levegőből vonják ki, míg a metánhoz szükséges hidrogént megújuló energiával működő elektrolízis-készülékkel állítják elő esőből származó vízmolekulákból – a technika minden egyes lépése tehát környezetbarát; más kérdés, hogy pénzügyi szempontból kifizetődő-e vagy sem.

forrás:/liner/
Oszd meg:   Facebook MySpace Buzz Digg Delicious Reddit Twitter StumbleUpon

+ A | - a | Visszaállít
2020. okt.
31
  Emlékezzünk eltávozott szeretteinkre
Kategória: Hí­rek - Közzétette: nordi

Oszd meg:   Facebook MySpace Buzz Digg Delicious Reddit Twitter StumbleUpon

+ A | - a | Visszaállít
2020. okt.
31
  Magányos, Föld-szerű exobolygót találtak, ami szabadon szeli az univerzum kozmikus hullámait
Kategória: Csillagászat, űrkutatás - Közzétette: nordi
szerző: Kulcsár Péter

Igaz, hogy a bolygók többsége valamilyen központi csillag körül kering, léteznek azonban olyan égitestek is, amelyek szabadon repkednek a világűrben.
Az Astronomical Journal Letters tudományos folyóiratban megjelent tanulmányból megtudhattuk, hogy a csillagászok egy rendkívül érdekes exobolygóra bukkantak, amely képes volt meglógni az anyacsillaga gravitációs teréből.




Az ehhez hasonló bolygók meglehetősen ritkák, hiszen mindezidáig csupán 25-öt fedeztek fel belőlük. Az asztronómusok úgy gondolják, hogy az ilyen magányos objektumok valószínűleg egy katasztrofális esemény következtében távolodhattak el a központi csillaguktól.

Mivel nagyon nehéz az exobolygókat azonosítani, ezért általában az anyacsillag előtti elhaladásukkal szokták őket detektálni, a magányos exoplanéták esetében viszont ez érthető okokból nem kivitelezhető.
A csillagászoknak ezért egy másik megfigyelési technikát kellett alkalmazniuk, amit mikrolencse-módszernek hívnak. A masszív objektumokból származó gravitációs mezők elég erősek ahhoz, hogy nagyító szerűen meggörbítsék a fénysugarakat, ezáltal a háttérben lévő csillag ideiglenesen felvillanhat, így észlelhetőek az előtte lévő égitestek.

forrás:/liner/
Oszd meg:   Facebook MySpace Buzz Digg Delicious Reddit Twitter StumbleUpon

Oldal:   <<        >>  
Hírkategóriák