+ A | - a | Visszaállít
2020. júl.
06
  Szabadszemes üstökös látható az északi égbolton
Kategória: Tudomány és érdekesség - Közzétette: nordi
szerző: Landy-Gyebnár Mónika

Tavasszal két szépreményű üstökös is szétesett, mire láthattuk volna, most viszont egy újabb már biztosan megfigyelhető tőlünk is.
2020. március 27-én fedezte fel a NEOWISE nevű űrteleszkóp az azonos, egészen pontosan C/2020 F3 (NEOWISE) nevű üstököst, amely akkor még csak a déli féltekéről látszott, és ott mutatós felvételek készültek róla. Az égitest július 3-án volt napközelben, s szerencsére ezt – tavaszi elődeivel szemben – sikeresen túlélte. Az északi féltekén a kora hajnali égbolton jelent meg, az első kecsegtető felvételeket még hazánknál délebbre eső területeken készítették, ám 4-én szerencsére a derült égboltú hazai régiókban is felbukkant az északkeleti horizont felett!




A NEOWISE üstökös 600mm-es teleibjektívvel, a Dobogókőről készült felvételen.(kép:Ángyán Krisztián)

Vasárnap hajnalban országosan derült égbolt volt, és a szombaton még zavaró felhőmaradványok is eltűntek, így meglehetősen jó körülmények között lehetett az üstököst megfigyelni. Annak ellenére, hogy már nagyon világos égbolton kellett keresni, sokan szabad szemmel is megfigyelhettük, ehhez ugyan egyelőre még tudni kellett azt, hogy hol keressük. A látvány a pirosló horizont felett egy határozott fénypontból, s az abból kiinduló, halvány csóvából áll, kissé hasonló ahhoz, mintha egy távoli repülőgépet és rövidke kondenzcsíkját látnánk. Aki biztosra akar menni, vagy akinek kevésbé jó a szeme, kisebb binokulárt vigyen magával!

Rég nem járt már hazánk égboltján hasonló szépségű üstökös, a mostanihoz valamelyest hasonló látványt nyújtott 2007-ben a McNaught-üstökös, amely később a déli féltekén elképesztővé vált. Mivel minden új üstökös meglepetéseket hordoz, minden egyes új alkalommal megvan a remény arra, hogy látványos égi műsor kerekedjék, azonban sokszor nem úgy viselkednek ezek az égi vándorok, ahogy az ember szeretné, vagy épp elvárná. Az idén tavasszal fényesnek várt két üstökös is szétesett napközelségkor (ez egyébként nem ritka dolog), így az újabb jelölt megjelenésekor már jóval óvatosabb előrejelzések születtek, de inkább semmilyenek sem. Most viszont már valóban itt van velünk a NEOWISE, és egyre javulni fog a láthatósága.



A NEOWISE üstökös ilyen látványt nyújt a hajnali égen, tiszta levegő és jó rálátás esetén szabad szemmel is könnyen megpillanthatjuk. (forrás:Landy-Gyebnár Mónika)

Néhány napig még a hajnali égbolton bukkan fel, ám július közepétől már az esti égen is látszik, ráadásul sötétebb égi háttéren, mint most, pirkadatkor. Bár addigra az üstökös távolodva a Naptól lassan halványodni fog, a sötétebb égi háttér miatt valószínűleg még továbbra is szabad szemmel megfigyelhető lesz!

A sikeres megfigyeléshez az északi égbolt alsó részére jó rálátás szükséges, jelenleg még magára a horizontra, de később már nem lesz ennyire kritikus a látóhatár látványa.

forrás:/Nat-Geo/
Oszd meg:   Facebook MySpace Buzz Digg Delicious Reddit Twitter StumbleUpon

+ A | - a | Visszaállít
2020. júl.
06
  Furcsaságok katalógusa a SETI-nek
Kategória: Hogy mik vannak ?!... - Közzétette: nordi
szerző: Galántai Zoltán

A The Breakthrough Listen (BL) projekt speciális katalógust állított össze a Világmindenség rendhagyó jelenségeiről. Ez a SETI-n belül az utóbbi évtizedek koncepcióihoz képest határozott irányváltást jelent.
A BL abból indult ki, hogy a szokatlan/anomáliának tűnő dolgok talán azért ilyenek, mert nem az uniformizáló természettörvények, hanem egy gondolkodó lény hozta őket létre.




Ez persze egyáltalán nem új ötlet: az 1960-as években a SETI-vel foglalkozók az egyik lehetséges megoldásnak a „csodakeresést” (vagyis az anomáliák keresését) tartották, és csak később vált általánossá az a megközelítés, amely azt feltételezve, hogy a Föld ugyanúgy átlagos hely, mint ahogy – ezen nézet képviselői szerint – a földi élet és értelem is, az „átlagos” helyekre koncentrált. Aminek nagy lökést adott a 90-es évek közepétől az exobolygók felfedezése és az a meggyőződés, hogy ezek léte az „átlagossági megközelítést” támasztja alá. Elvégre ha a bolygók, sőt, esetleg a földszerű bolygók is átlagosnak számítanak, akkor a ránk jellemző élet és értelem is az, ugye?

Az elmúlt évtizedek ha nem is cáfolták, eddig nem igazolták a fentebbi elképzelést, úgyhogy a BL Exotica katalógusa most a számba jöhető különlegességeket próbálja összeszedni. Méghozzá több mint 700-at a „mindenből egyet” elvet követve, és eközben a csillagászati objektumokat négy kategóriába sorolja:

- „prototípusok”: „minden égi objektumból legalább egy minta” (bolygók, holdak, csillagok, illetve ezek fejlődésének különböző állomásai; galaxisok, kvazárok stb.);
- „szuperlatívuszok”: extrém tulajdonságú objektumok a legforróbb bolygóktól a legszélsőségesebb (nagyon kicsi vagy nagyon nagy) fémtartalmú csillagokig és hasonlókig bezárólag;
- „anomáliák”: ezek azok, melyek létezésére és tulajdonságaira egyelőre nem találtunk teljes és kielégítő magyarázatot (a katalógus összeállítói szerint ilyen lenne pl. a furcsa halványodást produkáló Tabby csillag csakúgy, mint az Oumuamua vagy mondjuk egyes megmagyarázgatatlan, nanoszekundumos lézerfelvillanások). Végezetül a fentebbieket kiegészíti a
- „kontroll minta”, melyektől nem várunk pozitív eredményt a SETI-vel kapcsolatban.

Mindent egybevetve tehát a hagyományos „keressünk olyan életet, mint a miénk” (és persze olyan értelmet is) helyett a technoszignatúrák kereséséről van szó. Illetve arról a meggyőződésről, hogy az értelem a szokványostól – értsd: természetes úton létrejövő jelenségektől – eltérőeket is létrehozhat (még ha nem is szükségszerű, hogy ami nem szokványos, az mesterséges legyen).


Az ún. wunderkammer (cabinet of curiosities) annak a modern értelemben vett tudományosságnak a kialakulása előtt volt divatos Európában, amely a rendhagyó példák és kivételek helyett már az egyes eseteken keresztül megnyilvánuló szabályszerűségekre (adott esetben természeti törvényekre) koncentrált. Itt viszont – a névnek megfelelően – még minden érdekes, kuriozitásnak minősülő dolgot összegyűjtöttek a megkövült cápafogtól és idegen pénzektől az érdekes festményekig és furcsa alakú kagylókig bezárólag. Túlságosan kézenfekvő a párhuzam az Exotica katalógusával ahhoz, hogy hosszan fejtegessük.

Mindez – számomra – izgalmasnak hangzik még akkor is, ha végső soron nem történik más, mint hogy „mesterséges” dolgokra/jelekre/bármikre próbálunk rábukkanni. Ami viszont azért lehet problémás, mert a „természetes” és „mesterséges” megkülönböztetése arra épül, hogy tudjuk, hogy melyik melyik, és ezek a fogalmak csak egymáshoz képest értelmezhetőek. Értsd: a természetes az, ami nem mesterséges – és fordítva. Csak éppen ha egyes esetekben nincs megbízható kiindulási pontunk, akkor hogyan leszünk képesek megkülönböztetni őket?

Mármint hacsak nem valami olyan dolgot találunk, ahol kizárható a természetes eredet. Egy, a pi számjegyeiből létrejövő jelsorozat például nehezen elképzelhető, hogy ne mesterséges lenne. És hátha vannak ugyanilyen egyértelmű technoszignatúrák is, csak még nem botlottunk beléjük.

forrás:/urvilag/
Oszd meg:   Facebook MySpace Buzz Digg Delicious Reddit Twitter StumbleUpon

+ A | - a | Visszaállít
2020. júl.
04
  Épségben van a C/2020 F3 (NEOWISE) üstökös
Kategória: Tudomány és érdekesség - Közzétette: nordi
szerző: Lionel Majzik

Be kell vallanom, rég voltam ennyire izgatott - pontosabban 2007 januárjában, azóta nem észlelhettem (és velem együtt az északi félgömb lakói) ilyen fényes üstököst, mint amilyen a következő hetekben feltűnhet. Az első nemzetközi megfigyelések szerint a C/2020 F3 (NEOWISE) üstökös épségben van és minden adott ahhoz, hogy beváltsa az előrejelzéseket, vagyis kb. 1 magnitúdó körüli fényességével akár szabad szemmel is megfigyelhetjük.



Ígéretemhez hűen, az első keresőtérképet közzé is teszem.

A térképen a hajnali láthatóságra fókuszálok, hiszen a hónap első felében inkább hajnalban kedvezőbb a megfigyelése, a hónap második felében egyértelműen esti üstökös lesz (bár addigra minden bizonnyal halványodik).
Kíváncsian várom a következő napokat!

forrás:/Lionel Majzik Photography/
Oszd meg:   Facebook MySpace Buzz Digg Delicious Reddit Twitter StumbleUpon

+ A | - a | Visszaállít
2020. júl.
03
  Ahol egy év 18 órából áll és 1527 fok meleg van
Kategória: Csillagászat, űrkutatás - Közzétette: nordi
Először figyelték meg egy gázóriás magját: egy távoli csillag körül keringő, eddig ismeretlen típusú objektumra bukkantak brit csillagászok.
Feltételezéseik szerint a Jupiterhez hasonlatos gázbolygó magja lehet, ebben az esetben először nyújthat betekintést ezeknek az órásoknak a belsejébe. A Jupiterhez és a Szaturnuszhoz hasonlatos gázbolygóknál a hidrogén és héliumgáz vastag burka alatt szilárd mag bújik meg. Eddig azonban semmilyen ismeretekkel nem rendelkezett a tudományos világ ezekről a magokról – írja a BBC.com.


Most a csillagászok úgy vélik, felfedezték egy óriásbolygó kőzetmagját, mely körül hiányzik a légkör. Eredményeikről a Nature című tudományos lapban számoltak be.
David Armstrong, a brit Warwicki Egyetem csillagásza és munkatársai a Tess űrteleszkóp által gyűjtött adatokban lefuttatott programmal kutattak szabadon lévő bolygómagok után. A most felfedezett volt a több vizsgált objektum egyike.


A Chilében lévő Harps spektrográf segítségével megmérték a különböző objektumok tömegét. Armstrong elmondása szerint a TOI 849 b nevet kapott objektum különösen nagy tömegűnek tűnt, jóval nagyobbnak, mint amekkorára előzetesen számítottak.

Amikor elkezdték közelebbről megismerni az objektumot, úgy vélték, talán egy kettős csillag lehet. A további adatok azonban világossá tették, hogy egy bolygóról van szó, mely méretéhez képest különösen nagy tömegű.

Átmérője csak mintegy 3,5-szer nagyobb, mint a Földé, tömege azonban 39-szer nagyobb. Egy Naphoz hasonlatos csillag körül kering, a Földtől 730 fényévnyi távolságra. A mag olyan közel kering anyacsillagához, hogy egy éve csupán 18 órából áll, felszíni hőmérséklete pedig mintegy 1527 Celsius-fok.
A kutatók nem biztosak abban, hogy a mag egy ütközés során veszítette-e el a légkörét vagy sohasem volt neki.

Ha a Jupiterhez hasonlatos bolygó volt egykor, akkor több úton is elveszíthette gázburkát. Armstrong szerint az egyik fő információ erre vonatkozóan, hogy a bolygót a “forró Neptunuszi-sivatagban” találták meg, ahol nem jellemzőek a bolygók.
“Ez arra utal, hogy meglehetősen szokatlan evolúción esett át. Számomra ez azt jelenti, hogy sokkal valószínűbb, hogy elveszítette a légkörét. De több megfigyelésre lesz szükségünk ahhoz, hogy biztosak lehessünk”– mondta a tudós.

Ezek a további megfigyelése segíthetnek ellenőrizni azokat az elméleteket is, melyek a gázóriások fejlődésére vonatkoznak.Ez az első bizonyítéka, hogy ilyen bolygók léteznek és meg lehet őket találni – fejtette ki Armstrong.

forrás:/mti/
Oszd meg:   Facebook MySpace Buzz Digg Delicious Reddit Twitter StumbleUpon

+ A | - a | Visszaállít
2020. júl.
03
  Legalább 110 ember kellene egy marsi kolóniához
Kategória: Maradjunk a Földön - Közzétette: nordi
A szakértők már rég felvetették, hogy érdemes lenne létrehozni egy telepet a Marson, de vajon mennyi emberre lenne szükség a terv megvalósításához?
Jean-Marc Salotti, a Bordeaux-i Nemzeti Műszaki Intézet munkatársa új tanulmányában azt fejtegeti, hogy mennyi ember is kellene egy marsi város létrehozásához – számol be a Universe Today. A szakértő arra jutott, hogy egy 110 fős csapat már elegendő lenne. Ez azt jelenti, hogy két darabra lenne szükség a SpaceX Starship nevű fejlesztés alatt álló, 100 utas szállítására alkalmas űrhajóból ahhoz, hogy eljuttassák az embereket a bolygóra.




Egy idegen égitest kolonizálása igen komplex folyamat lenne, kezdve az utánpótlásoktól az önellátáson át a potenciális terraformáló tevékenységekig. Salotti viszont két tényezőre fókuszált, arra, hogy mennyi az elérhető erőforrás, illetve a termelési kapacitás. Arra jutott, hogy létezik egy faktor, amely alapvetően meghatároz egy ilyen telepet, ez pedig a lakók számának és az elvégzendő feladatoknak a kapcsolata. Több telepes például gyorsabban képes építeni, viszont többet is fogyaszt. Emellett viszont túl kevés telepes esetében mindenkinek mindenhez értenie kellene az oxigénellátó-rendszer szerelésétől egészen az élelmiszer-előállításig, így nem marad lehetőség specializációkra, ami pedig a fejlődés kulcsa.

A kutató matematikai modellezés segítségével határozta meg a lehető legalacsonyabb telepesszámot. Az eredmények alapján 110 fő fölött egy kolónia már biztonságosan működhet, és képes lehet az önfenntartásra.
Fontos kiemelni, hogy Salotti számítása messze nem tökéletes, többek közt az emberi tényezőkkel, például a gyermekekkel sem számolt. Ennek ellenére modellje a későbbiekben még igen hasznos lehet egy marsi város megtervezése során.

forrás:/Nat-Geo/
Oszd meg:   Facebook MySpace Buzz Digg Delicious Reddit Twitter StumbleUpon

+ A | - a | Visszaállít
2020. júl.
03
  Ma sincs egyértelmű magyarázat az ezer atombombával egyenértékű szibériai robbanásra
Kategória: Tudomány és érdekesség - Közzétette: nordi
1908. június 30-án, Szibéria középső részén, az Alsó-Tunguszka és a Léna folyók között, éles hangjelenség kíséretében hatalmas tűzgömb tűnt fel az égen. A tűzgolyó felrobbanásának következtében egy 2000 négyzetkilométeres területen az összes - mintegy 80 millió - fa kidőlt, a robbanás okozta hőhullámokat több száz kilométerre is érezni lehetett, Észak-Európában napokig világított az ég. De hogy mi történt az orosz tajgán több, mint száz évvel ezelőtt, azt ma sem tudni pontosan.

Váratlanul jött és pusztított 1908-ban az az égitest, amely tunguszkai eseményként vonult be a történelembe. Tunguz-katasztrófának nevezik azt a voltaképpen tisztázatlan eredetű, szokatlan méretű kozmikus eseményt, amely 1908. június 30-án a szibériai Köves-Tunguszka folyó partján pusztított, hatalmas tölcsér alakú nyomot hagyva a tajgában, s 2000 négyzetkilométernyi területen döntve ki a fákat.



A robbanás, amely 5-10 kilométeres magasságban történt, erejét tekintve 15 megatonna trotilnak, vagy 1000 olyan atombombának felelt meg, amely Hirosima pusztulását okozta – vélik a tudósok.

A robbanás okozta hőhullámokat több száz kilométerre is érezni lehetett, Londonban és Európa északi részén napokig világított az ég. Már a becsapódás után is egy hatalmas meteoritra gyanakodtak, ám a helyszínen egyetlen meteoritdarabot sem találtak.

Leonyid Alekszejevics Kulik (1883–1942) orosz geológus, akadémikus először 1921-ben kereste fel a területet, de akkor a meteorit helyett csak egy sziklát talált. Kuliknak hat évébe telt, mire sikerült elegendő pénzt gyűjtenie az első tudományos expedíció megindításához.

A lovakkal és szánokkal érkező kutatócsapat a régióban élő szemtanúk kifaggatása és a terepszemle után megállapította, hogy semmi nyoma sincs felszíni becsapódásnak (kráternek), a fák és minden növényzet azonban teljes mértékben kipusztult 40–50 kilométeres körzetben.

Kulikot ez sem tántorította el attól, hogy folytassa a meteorit vagy a kráter feltételezett helye utáni kutatást. Utolsó expedícióját 1939-ben vezette, az Alsó-Tunguszka és a Léna folyó közti vidék ezt követően egészen az ötvenes évekig feledésbe merült.

Ekkor légi felvételek segítségével sikerült azonosítani egy pillangó alakú, közel hetven kilométer átmérőjű területet, ahol 40 ezer kidőlt fa feküdt. A földminták elemzésekor nikkelt, rezet és germániumot tartalmazó globulákot (sűrű porcsomó) azonosítottak, amely elemek több millió celsius fokon fuzionáltak.


A tunguszkai esemény által keletkezett kráter

Bár az elmúlt évtizedekben számos elmélet látott napvilágot (a hidrogénbomba felrobbantása után például a neves szovjet sci-fi író, Alekszandr Kazancev azt állította, hogy a jelenséget egy nukleáris meghajtású űrhajó felrobbanása okozta), a legvalószínűbb magyarázat szerint a felrobbant objektum egy üstökös darabja volt.

Az üstökös elméletével a 2006-os moszkvai 5. nemzetközi aerokozmikus kongresszuson egy orosz tudós állt elő. Vlagyimir Alekszejev kijelentette, hogy a „Tunguzka” szerves anyagokat tartalmazott. Üstökös volt, amely a Föld légkörébe belépve felhevült, intenzív bomlásnak indult, széndioxidot bocsátva ki a levegőbe.

A tudós a faanyag, valamint a talaj vegyelemzésével kimutatta, hogy a Tunguz égitest összetételét tekintve nagyban hasonlított a Halley-üstököshöz. Alekszejev akkor elmondta, hogy a tudósok nem tudják százszázalékos biztonsággal megállapítani a Tunguz égitest összetételét, mindössze annyi bizonyos, hogy magas hőmérsékleten zajló folyamat (robbanás) zajlott le.

forrás:/mult-kor/
Oszd meg:   Facebook MySpace Buzz Digg Delicious Reddit Twitter StumbleUpon

+ A | - a | Visszaállít
2020. jún.
30
  Ezen az égitesten próbálja ki a NASA védelmi rendszerét
Kategória: Csillagászat, űrkutatás - Közzétette: nordi
Korábban is lehetett tudni, hogy a NASA melyik objektumon fogja kipróbálni aszteroidavédelmi módszerét, most azonban hivatalos nevet is kapott az égitest – számolt be a NASA. A DART (Double Asteroid Redirection Test) misszió 2021-ben indul, a cél az, hogy az űreszköz szándékos becsapódásával eltérítsék a holdacska mozgását, ezzel tesztelve a védelmi rendszer hatékonyságát.



Hivatalos nevet kapott az az objektum, melybe az amerikai űrhivatal egy űrszondát fog irányítani(kép:NASA)

A Didymos nevű aszteroidát, illetve kísérő társát nagyjából két évtizede találták meg, a kisebb objektumot eddig Didymos B néven jelölték. Andy Rivkin, a DART csapat tagja szerint mielőtt egy égitest pontos pályáját kiszámolnák, jellemzően átmeneti nevet kap, mivel a tervezés során meg kell különböztetni a két égitestet, amelyek közül a nagyobbik 780, a kisebbik 160 méter átmérőjű.

Azonban eljött az ideje, hogy végleges nevet kapjon a Didymos kísérője, amelyet mostantól Dimorphosnak fognak nevezni, ezt a Nemzetközi Csillagászati Unió is elfogadta a napokban. A kifejezés két formát jelent, ami arra utal, hogy az égitest pályájának formáját az emberiség alakítja át – így két, nagyon különböző változat fog létrejönni. Ez lesz a történelem első olyan objektuma, melynek mozgását fajunk változtatta meg.

Néhány évvel a DART után az Európai Űrügynökség vezetésével a Hera küldetés is elindul majd, ennek feladata az eltérítési kísérlet nyomainak felmérése lesz. Magát a becsapódást egy, a DART fedélzetén szállított, s pár nappal a cél előtt leváló nanoműholddal is megörökítik majd, s a pályaváltozásokat a Földről is figyelni lehet a becsapódást követően.

forrás:/Nat-Geo/
Oszd meg:   Facebook MySpace Buzz Digg Delicious Reddit Twitter StumbleUpon

+ A | - a | Visszaállít
2020. jún.
30
  Egy bécsi gyógyszertár nevét is érzékenyíteni kell ...
Kategória: Kész röhej és egyéb örültségek - Közzétette: nordi
Új nevet és logót kap a szerecsenről elnevezett bécsi belvárosi gyógyszertár, a Mohren-Apotheke azt követően, hogy az afroamerikaiakkal való egyenlő bánásmódért küzdő amerikai radikális jogvédő civil mozgalom, a Black Lives Matter (Fekete életek számítanak) aláírásgyűjtéssel tiltakozott a patika szerinte rasszista elnevezése ellen.



A tulajdonos végül úgy döntött: tekintettel a tiltakozók érzékenységére, megváltoztatja a gyógyszertár nevét

Az intézményt 1350-ben alapították, és a tulajdonos birtokában lévő dokumentumok szerint ez az osztrák főváros harmadik legrégebbi gyógyszertára. Korábban egy ideig A fekete etiópiaihoz nevet is viselte, több évszázada azonban Szerecsen Gyógyszertárnak (Mohren-Apotheke) hívják.

A Black Lives Matter ugyanakkor aláírásokat gyűjtött annak érdekében, hogy „kereszteljék át” a patikát.
Teresa Marosi, az intézmény vezetője szerint azonban az elnevezés nem diszkriminatív, sőt, sokkal inkább elismerésnek számított, hogy a szerecsenről nevezték el a gyógyszertárat. Európában ugyanis a középkorban még fejletlen volt az orvostudomány, a hatékony gyógyszerek többnyire Afrikából és a Keletről származtak. Éppen ezért ebben az időszakban több patika kapta a „szerecsen” nevet.

A szociáldemokrata párthoz (SPÖ) tartozó Mireille Ngosso kongói születésű osztrák orvos és politikus, aki egyben Bécs I. kerületének helyettes elöljárója is, a Twitteren azt írta: „lenyűgöző érzés”, hogy a gyógyszertár tulajdonosa hajlandó a névváltoztatásra.

forrás:/mti/
Oszd meg:   Facebook MySpace Buzz Digg Delicious Reddit Twitter StumbleUpon

+ A | - a | Visszaállít
2020. jún.
30
  Vihar előtt a csend
Kategória: Gondolatok, meglátások - Közzétette: nordi
szerző: ‎Zsolt Monostori‎

Komolyan elhitted, hogy vége, ennyi volt? Hogy egyik pillanatról a másikra helyreáll a világ rendje, visszatérnek a dolgok a régi kerékvágásba, az élet meg szépen megy tovább, mintha mi sem történt volna? Tényleg azt gondoltad, hogy maholnap szemetesbe hajíthatod szolgasorsod szimbólumát az arcmaszkot, és tengetheted tovább napjaidat, mintha az egész hajcihő csak rossz álom lett volna?



Mit teszel majd, amikor feltámad a szél és elered az eső?..(kép:Révész Gábor/időkép/

Te csacsi! Még ma guberáld ki azt a rongyot a kuka mélyéről, szükséged lesz rá. A java csak most következik, jön a második felvonás. Lázasan zajlanak az előkészületek, toborozzák a zsoldosakat, akik majd kilövik a szemed, ha nem sorakozol elvárásoknak megfelelően. Vihar előtti csend honol, de a távolban gyülekeznek már a setét fellegek. Roppant égszakadás közeleg.
Amikor még tehettél volna valamit, hallgattál, mint a sír. Vártad a tudat forradalmát kényelmes bőrdíványon pöffeszkedve, de nem jött. Számolgattad hát a rezgéseket, hátha időközben elérték a megfelelő szintet, de úgy tűnik, erre sem került sor. Végső elkeseredésedben a Messiásért fohászkodtál, azt is mindhiába. Elmulasztottad a lehetőséget, egyiket a másik után, hogy kezedbe vedd sorsod.

Mit teszel majd, amikor feltámad a szél és elered az eső, amikor elhagyják medrüket a folyók és a föld megremeg? Ujjal mutogatsz majd a másikra, amiért hozzád hasonlóan ő is a semmittevést választotta cselekvés helyett? Vagy besorolsz a többi mögé és kullogsz magad is amerre terelnek, leszegett fejjel, méla közönyben, olykor megszokásból fel-felmordulva ugyan, de lelked mélyén beletörődve már lépteid monoton ritmusába? Mert hamarosan indul a menet a karámokba, elkerített szűk parcellák magányába. Ketrecekbe, rabszolgának.

Ezt a holnapot szánták neked is. A szájkosarasat, a megalázós, sarokban kussolósat. Az elidegenedőset, baráti érintésnek, forró ölelésnek melyben helye nincs. Az egymás ellen fordulósat, ahol besúgók, önjelölt bírák, hóhérok még sokra vihetik. Hallgatásod a nemlét diadala, az anyag uralma a szellem felett. Ne keress bűnbakot. Cinkos vagy te is.

Forrás:/Normális élethez ragaszkodók/FB/
Oszd meg:   Facebook MySpace Buzz Digg Delicious Reddit Twitter StumbleUpon

+ A | - a | Visszaállít
2020. jún.
27
  Tervezzen illemhelyet a Holdra!
Kategória: Hogy mik vannak ?!... - Közzétette: nordi

A NASA új pályázata holbéli illemhelyek tervezésére hívja fel a publikum figyelmét.
Az űrhajón és a Hold felszínén is használható illemhely tervezésére írt ki pályázatot az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) a 2024-ben induló Artemis holdmissziója számára – olvasható a hivatal portálján. „Egyértelmű, hogy nem ez áll a misszió fókuszában, de azt se akarjuk, hogy olyan legyen a mosdóhelyzet, mint hajdan az Apollón” – monda Mike Interbartolo, a Lunar Loo Challenge (Holdillemhely-kihívás) projektmenedzsere
.



A verseny kiírását csütörtökön tették közzé, innovatív megoldásokat remélve. A nyertes pályázók 35 ezer dolláros (11,1 forint) pénzdíjon osztozhatnak. Nagy utat tett meg az űrvécék technológiája az Apollo-korszak óta, amikor a zsákokat az űrhajósok hátsójára kellett ragasztani olyan körülmények között, amelyek nem mindig voltak elég biztonságosak. Az egyik küldetés hangfelvételeinek leírásában olvasható, amint egy űrhajós azt mondja társának: „Ez meg honnan jött? Egy darab ürülék lebeg a levegőben!”

A Nemzetközi Űrállomáson (ISS) hatalmas, ipari jellegű, orosz gyártmányú a mosdó, amely elszívó technikával győzi le a mikrogravitációt. A NASA azonban olyan berendezést keres, amely az űrhajón kívül ugyanolyan jól szolgál a Holdon is, ahol a gravitáció mintegy hatoda a földinek. A pályázóknak egy földi gravitáció szerint 15 kilogrammnál könnyebb, 0,12 négyzetméternél kisebb, egy átlagos fürdőszobai ventilátornál nem hangosabb készüléket kell tervezniük, amely biztonságosan szolgálja ki mind a férfi, mind a női űrhajósok igényeit. A NASA Artemis-3 missziójának tervezett indítása 2024-ben lesz, egy férfit és egy nőt juttat a Hold déli sarkára. Ez lesz az első eset 1972 óta, hogy ember érkezik a Holdra. A pályázatokat augusztus 17-ig várják.

forrás:/mti/
Oszd meg:   Facebook MySpace Buzz Digg Delicious Reddit Twitter StumbleUpon

Oldal:       >>  
Hírkategóriák