Tovább terjed a liberális őrület az Egyesült Államokban, ahol most éppen William Shakespeare ellen fogott össze több tanár, mivel véleményük szerint a drámaíró rasszista volt, és a fehér felsőbbrendűséget népszerűsítette. A tanárok szerint ezért modern írok műveire kellene cserélni az olyan korszakalkotó írásokat, mint a Hamlet, a Rómeó és Júlia vagy éppen a Szentivánéji álom.

A School Library Journal januári számában publikálták Amanda MacGregor szabadúszó újságíró és könyvtáros radikális gondolatait. MacGregor szerint a tanároknak az iskolában többet nem szabadna William Shakespeare-ről tanítani, mivel művei távol állnak a mostani korszak szellemétől, rasszisták, homofóbok és antiszemiták.
MacGregor szerint szerencsére egyre több "Haladó szellemű" tanár von le hasonló következtetést és helyettesítik a Shakespeare műveit modern, liberális írókéval.



A témában szintén megszólalt az Ilwaco gimnázium irodalomtanára, aki az iskola igazgatójának jóváhagyásával teljesen kivette Shakespeare-t a tananyagból, helyette rövid történeteket és novellákat olvastatott a diákokkal. Claire Bruncke arról számolt be, hogy a diákjai is nagyon meg voltak elégedve a döntéssel, ami még inkább megerősítette a hitében.

Szintén csatlakozott a radikális baloldal legújabb gyűlöletkampányához Jeffrey Austin, a Michigan egyetem tanára, valamint számos középiskolai irodalomtanár is. Liz Matthews például - aki egy főleg spanyolajkú diákokból álló iskolában tanít - arról beszélt, hogy inkább olyan írók műveit olvastatja a diákjaival, akik nem fehérek. Matthews szerint az általa ajánlott könyvek szereplőivel sokkal inkább azonosulni tudnak a diákok.
A Shakespeare ellenesség viszont egyáltalán nem friss jelenség. 2018-ban a Twitteren indult arról vita, hogy valóban szükség van-e a több száz éven át elismert, közkedvelt és zseniálisnak tartott drámaíró műveit tanítani a diákoknak.

Lorena German, a Disrupt Texts könyvajánló oldal társalapítója akkor így vélekedett a helyzetről: "senki nem fog belehalni, ha nem tanul Shakespeare-ről. Ráadásul a műveit nem lehet úgy tanítani, hogy ne sérüljön a gyermekek személyiségfejlődése. " Lorena azt is kijelentette, hogy semmivel nem ad többet Shakespeare a diákoknak, mint más szerzők művei.

forrás:/origo/

Nagyon sok "Föld" lehet a galaxisunkban, mégsem mehetünk sehova a saját katasztrófáink elől
A világűr mindig foglalkoztatta az embereket. Nem csak azért, hogy megérthessük saját világunk mikéntjeit, hanem azért is, mert keressük a választ: vajon egyedül vagyunk? A klímakatasztrófa kapcsán pedig egy újabb kérdés is felvetődik: van hova mennünk?




Van hova - Az exobolygók, vagyis a Földhöz hasonló, az általunk ismert életre alkalmas bolygók sora elképesztően hosszú lehet. A Koppenhágai Egyetem Globe intézetének szakértői egy friss tanulmányukban azzal a kérdéssel foglalkoznak, hogy vajon a víz és a szén máshol is megjelenhet-e a Tejútrendszerben. Ez a két elem ugyanis alapvető építőkövei a Földnek is, az élet - legalábbis az általunk ismert élet - kialakulásának is alapfeltételei. A válasz pedig egészen meglepő.

A víz és a szén ugyanis nem ritka elemek a galaxisunkban, sőt! A kérdés sokkal inkább az, hogy milyen mennyiségben vannak jelen egy-egy bolygón. Létezhetnek ugyanis egészen száraz, vagy akár teljességgel vízzel fedett bolygók is.
Ez pedig egyértelműen feltételezi, hogy igen nagy eséllyel találkozhatunk élettel más bolygókon is – persze ezek észlelése, még fejlett civilizációk esetén is elképesztően nehéz feladat!




Nincs mivel - A világ egyik legokosabb embere, Stephen Howking professzor egy kissé lehangoló válasszal állt elő. Szerinte ugyanis nem lehetséges, hogy az emberiség a közeljövőben képes legyen elhagyni szülőbolygóját, egyszerűen az utazás kivitelezése miatt.

Vagyis hiába létezhet galaxisunk milliárdnyi csillaga körül még ennél is több élettel teli bolygó, a klímakatasztrófa elől egyik sem jelent menekvést. Hogy képes lesz-e az ember ezeknek a bolygóknak a felfedezésére? Kétség kívül, de ehhez még sok időre lesz szükségünk, és ehhez bizony meg kell óvnunk a saját bolygónkat.

Van hova mennünk, de nincs módunk a távozásra, és nem is ez a feladat. A Föld fennmaradása biztos, ahogyan az élet is megmarad rajta. A klímaváltozás nem eltörli az életet - maximum az emberiséget -, hanem gyökeresen változtat azon, keserűen megleckéztetve a pazarló életvitelt.

forrás:/köpönyeg.hu/

szerző: Kulcsár Péter

Az amerikai űrügynökségnek hála ismét beindult az élet a Marson – még ha mindez csupán roverek és orbiterek formájában is történt meg.
A NASA a hét elején lélegzetelállító magas felbontású panorámaképet töltött fel hivatalos weboldalára, amelyet a Perseverance rover Mastcam-Z kamerájával rögzítettek a kaliforniai Pasadenában található Jet Propulsion Laboratórium mérnökei.




A rengeteg szikla között a kutatók egy egészen furcsa kődarabra is felfigyeltek. A sötét, szokatlanul magas kőzetet alakjából adódóan “kikötői fókasziklának” keresztelte a Jim Bell vezetése alá tartozó Mastcam-Z tudóscsapata.
A szikladarab feltehetően az évezredek során a környéken tomboló viharok és szelek hatására erodálódott, ezáltal felvette jelenlegi, bizarr formáját.

A panorámaképen fellelhetjük a Perseverance daruja által szétfújt marsi homokréteget, amely a február 18-i landolás után keletkezett, miközben a rover szépen lassan talajt ért a vörös bolygó felszínén.
A szóban forgó sziklán kívül további kőzeteket is láthatunk a fotókon, amelyek geológusok szerint vulkáni aktivitásra utalnak, bár a vizsgálatok még csak most kezdődtek, így a hipotéziseiket még alá kell támasztaniuk a közeljövőben.

forrás:/liner.hu/

szerző: Kulcsár Péter

Nehéz emberi ésszel felfogni, milyen folyamatok zajlanak le a szubatomi részecskékben, melyek sokszor annyira aprók, hogy mindössze kvantumszinteken lehet őket érzékelni.
A Surrey-i Egyetem kutatói által közzétett legújabb tanulmányból kiderült, hogy a szokatlan kvantumjelenségek jelentős hatással lehetnek a biológiai struktúrák szerkezetére, ezáltal DNS-mutációt is előidézhetnek – olvasható a Phys.org riportjában.



A két DNS-spirált összetartó hidrogénkötés az úgynevezett proton-alagút folyamatban játszik kulcsszerepet, ami akkor történik meg, amikor egy proton hirtelen eltűnik, majd a fizikai és energetikai korlát következtében a tér egy másik pontján jelenik meg.
A protonok hatalmas tömeggel rendelkeznek a kvantumskála többi szubatomi részecskéjéhez képest, ezért a proton-alagút jelenség sokkal ritkább, mint például az elektron-alagút fenomén.

Ha a proton-alagút éppen a DNS-molekulán belül történik meg, akkor lényegében rossz pozícióba is eltolhatja az atomokat, ami a genetikai kódok mutációjához vezethet.
Szerencsére a különös kvantummutációk esélye, valamint az orvosi problémák kialakulásának rizikója elhanyagolhatóan csekély, mivel a DNS-molekulák viszonylag rövid idő alatt képesek helyrehozni saját magukat.

Mindenesetre fennállhat egy olyan forgatókönyv is, mely szerint a mutációk beléphetnek a DNS belső szerkezetébe, befolyásolhatják a replikációs procedúrákat, ezáltal egészségügyi gondokat okozhatnak, és akár megnövelhetik a szövetek elrákosodásának kockázatát is.

forrás:/liner.hu/

Hazaküldte a vörös bolygó felszínéről készített első, nagyfelbontású panorámafelvételét a Perseverance marsjáró – közölte szerdán az amerikai űrkutatási hivatal (NASA).
A szakemberek a marsjáró Mastcam-Z kamerarendszere által február 21-én készített 142 képből illesztették össze a 360 fokos panorámafelvételt.




A NASA szerint a legmodernebb kamerarendszer segíteni fogja a kutatókat a kráter légköri viszonyainak tanulmányozásában és azoknak a szikláknak, valamint üledékes területeknek az azonosításában, amelyeket aztán megvizsgálhatnak a marsjáró műszerei.

A Mastcam-Z kamerarendszer műveleteit irányító Jim Bell, az Arizonai Állami Egyetem kutatója szerint a képek azt mutatják, hogy a Perseverance remek helyen landolt.
Az egytonnás, hatkerekű Perseverance több mint 470 millió kilométer megtétele után múlt csütörtökön szállt le a 250 méter mély Jezero-kráterben.
A tervek szerint egy teljes marsi évig – 687 földi napig – dolgozik majd a bolygón, ahol a mikrobiális élet nyomai után kutat.

forrás/mti/

szerző: Kulcsár Péter

A Sydney-ben található Új-dél-walesi Egyetem (UNSW) és a Dél-Ausztráliai Múzeum legutóbbi tanulmányában részletesen leírták, miként zavarta meg a pólusváltás a Föld atmoszféráján keresztül betörő napszeleket, amelyek a Homo sapiens legközelebbi rokonának pusztulásához vezethettek – írta a CNN.
A kutatás alapján a Földet a veszélyes kozmikus sugárzásoktól megvédő mágneses mező a változás következtében lényegében megszűnt. Chris Turney, a UNSW professzora elmondta, a szűretlen sugarak a levegőben található elektronokat széthasították, így ionizáció jött létre, majd ez az ionizált levegő elvékonyította az ózonréteget, ezáltal globális klímaváltozás lépett fel.




A publikációban a kutatók azzal a feltételezéssel álltak elő, miszerint a mágneses pólusváltás egy markáns éghajlatváltozást idézett elő, továbbá a Föld szinte minden szegletében északi fények és elektromos viharok jelentek meg az égbolton.

Alan Cooper, a tanulmány társszerzője közölte, ha napjainkban egy hasonló incidenssel kellene szembenéznünk, annak végeláthatatlan következményei lennének a modern társadalmunkra, ugyanis a beérkező kozmikus sugárzások tönkretennék az elektromos készülékeket és a műholdhálózatokat is.

Ha belegondolunk az elmúlt év történéseibe, a koronavírus-járványba, a bozóttüzekbe, az erdőirtásokba és a heves hóviharokba, akkor a mágneses pólusváltás már csak hab lenne az emberiség baljós tortáján.

szerző: Frey Sándor

A Northrop Grumman teherűrhajója 3,8 tonnányi rakománnyal elindult a Nemzetközi Űrállomás (ISS) felé. A Cygnus NG-15 jelű repülésén a teherűrhajó Katherine Johnson, a NASA-nak az űrrepülés hőskorszakában dolgozó matematikus nevét kapta, akinek történetét A számolás joga (Hidden Figures) című 2016-os film tette ismertté. Az indítás a megszokott módon, a Northrop Grumman Antares rakétájával, a Virginia állam partjai közelében fekvő Wallops-szigetről történt. Az időpont február 20-án magyar idő szerint 18:36 volt.





A mostani a Northrop Grumman (korábban Orbital Sciences, majd Orbital ATK) tizenötödik menetrendszerű teherűrhajója, amellyel a NASA megbízásából ellátmányt, kísérleti eszközöket és alkatrészeket szállítanak az ISS-re, 2014 óta. A fedélzeten egy sor apró műhold (CubeSat) is helyet kapott, amelyek később, a küdetés vége felé kerülnek önálló Föld körüli pályára.

A Cygnus NG-15 (S.S. Katherine Johnson) kereskedelmi teherűrhajó mintegy másfél napos keringést követően közelíti meg az űrállomást, ahol robotkarral befogják és csatlakoztatják a komplexumhoz. A csomagolóanyaggal és a külső raktérben szállított hasznos teherrel együtt a rakomány teljes tömege 3810 kg. (Ez egyébként a legnagyobb a NASA kereskedelmi űrszállítási programja eddigi történetében. A SpaceX vállalat 21 menetrendszerű Dragon teherűrhajós útja során a rekord 3136 kg volt, 2016 áprilisában.

forrás:/urvilag.hu/

szerző: Kulcsár Péter

A Péntek a jövőért (FFF) mozgalom legújabb szatirikus videójában a Nobel-békedíjra jelölt klímavédő aktivista, Greta Thunberg nevetség tárgyává teszi a Föld lakosságának azon egy százalékát, akik a Földről a lakhatatlan Marsra szeretnének menekülni az általuk okozott következmények elől.

Az ötlet valóban provokatív, azonban tökéletes képet fest arról, hogy a világ felső tízezre egy olyan bolygóra szeretné menteni saját bőrét, ahol extrém időjárási körülmények uralkodnak.

A videót a NASA Perseverance roverének csütörtökön esedékes landolása előtt tették közzé a világháló több platformján fizetett hirdetésként.

“Több mint ötmillió évig tartó emberi létezés után változásokra van szüksége bolygónknak. A Marson 90 millió négyzetkilométernyi érintetlen föld, lélegzetelállító táj és kilátás vár minket.

A Mars egy szennyezetlen égitest, egy világ, ahol újrakezdhetjük az egész rombolást. A Mars szabadságot biztosít számunkra” – hallható a videóban.

“A Földön maradt 99 százalék pedig törheti a fejét azon, hogy miként oldja meg a klímaváltozással kapcsolatos problémákat” – tették hozzá a felvétel készítői.

forrás:/liner.hu/

Új korszak a Mars-kutatásban, a forradalmi eszköz megkezdheti kutatómunkáját a vörös bolygón. Hamarosan érkezhetnek a tudományos áttörést jelentő felfedezések, akár a földönkívüli életre is bizonyítékot találhat a legújabb marsjáró. Csütörtök este útja kulcspillanatához érkezett a 2020. július 20-án induló Mars 2020 űrszonda. Az egész küldetés legveszélyesebb részeként le kellett szállnia a vörös bolygón. Jól jellemzi a manőver nehézségét, hogy a NASA-nál is a ”rettegés hét percének” nevezték a leszállás feszült pillanatait.




Szerencsére minden az előzetesen tervezettek szerint alakult. A folyamat a földi személyzet beavatkozása nélkül, az űrszonda számítógépének irányításával zajlott le. Először az utazó és a leszálláshoz szükséges egységek különváltak, majd a hátsó pajzs irányító hajtóművei stabilizálták a leszállóegységet. Gond nélkül kinyílt a fékezőernyő is, majd később levált az űrszondát védő első hővédő pajzs.

A leszálló egység ezután átvette az irányítást, manőverező hajtóműveivel a landoláshoz megfelelően lelassította a zuhanást. Végül a hat méter hosszú kábelei segítségével lerakta a marsjárót a Jezero-kráterbe, majd biztonságosan eltávolodott tőle, és lezuhant.



Közel sem volt magától értetődő ez a siker. 1960 óta 70 űreszköz kísérelte meg elérni a Marsot, és közülük csak 35 járt sikerrel. Igaz a sikertelen küldetések többségéért a Szovjetunió illetve Oroszország felelt – az ő küldetéseik közül 26-ból 19 nem érte el a célját. Az Amerikai Egyesült Államoknak azért ennél eddig is jobb mutatói voltak, 29-ből 22 alkalommal sikerrel jártak a NASA küldetései. A mai naptól ez az arány 30-ból 23-ra javult.

A Perseverance marsjáróval újabb lépést tehet az emberiség az űr felfedezésében, a mostani küldetésen már egyértelmű cél az életre utaló nyomok megtalálása.

forrás:/hirado.hu/

szerző: Szabó Bea

Több mint fél év űrutazás után csütörtökön landol a Marson a Perseverance.
A július 30-ai indítást követően 6 és fél hónapnál is hosszabb ideig tartott a Perseverance szondának a Marsra érni. A közel 480 millió kilométeres útból azonban már csak pár nap van hátra, február 18-án ugyanis magyar idő szerint 21:55-kor a marsjáró ejtőernyős és motoros landolást hajt végre a Mars felszínén.




Az érkezést a Jezero nevű, 250 méter mély kráter aljára tervezik, amely 3,5 milliárd évvel ezelőtt még tóként hullámzott a vörös bolygó felszínén. A cél, a bolygó atmoszféráján belülről készíteni nagyfelbontású légi felvételeket, és ezzel pontosabb képet kapni a bolygó felépítéséről. A tudósok azt is remélik, hogy a területen múltbéli mikrobiális élet nyomaira bukkannak (MTI). A marsi minták várhatóan a 2030-as években érkeznek majd meg a Földre.

Élőben csütörtök hajnaltól a következő csatornán követhetjük nyomon az eseményeket: Katt ide!

forrás:/időkép/