szerző: Galántai Zoltán

Mi lenne, ha Kína venné fel elsőként a kapcsolatot az idegenekkel? Jó kérdés – mint ahogy az is, hogy mi változna meg, ha Kína válna a SETI-kutatások vezető hatalmává.
Amire elvileg meg is lehet az esélye, ugyanis már náluk működik a világ legnagyobb átmérőjű rádióteleszkópja. És ha az „üzenet” rádióhullámok formájában érkezik, akkor ez komoly előnyt jelenthet. Az pedig más kérdés, hogy a Kínai Kommunista Párt hogyan és mikor látná jónak egy ilyen szenzációs eredményről szóló beszámoló közzétételét. Különösen, hogy semmilyen nemzetközi szerződés, megállapodás, protokoll nem kötelezi őket az információmegosztásra (mint ahogy egyébként másokat sem).




Én mindenesetre leginkább arra tippelek, hogy akkor tudnák a legtöbbet kihozni a dologból, ha előbb a lehető legalaposabban megbizonyosodnának róla, hogy valóban idegen civilizációtól származó jelet detektáltak, és csak utána jelentenék be – egyben demonstrálandó azt is, hogy a kínai tudomány eredményesebb a világ többi részénél (és persze az USA-nál is). Ami azért nem igazán vonzó forgatókönyv a számunkra, mert megtörténhetne, hogy nem tesznek közzé bizonyos adatokat, mivel nem biztosak benne, hogy tényleg találtak valamit, és így csak nagy késéssel vagy sehogy nem jutnának el az információk a többi kutatóhoz. A helyzetet tovább bonyolítja, hogy egy kínai tudós saját magára vonatkoztatva is más kockázatúnak ítélhet egy (esetleg elsietett) bejelentést, mint mondjuk egy amerikai.

Mindez persze csak találgatás. Az viszont nem, hogy amennyiben a kínaiak meghatározóvá válnának a SETI-n belül, úgy megváltozhatna a hozzáállás is. Jelenleg már nem olyan erősen, mint néhány éve vagy évtizede, de még mindig az az amerikai felfogás a meghatározó, mely szerint az elméleti kérdésekkel való foglalkozásnál fontosabb az észlelés és az adatgyűjtés. 1971-ben, a második bjurakani konferencián Freeman Dyson amerikai fizikus úgy fogalmazott: „A pokolba a filozófiával. Azért jöttem ide, hogy megfigyelésekről és eszközökről halljak”.

Ehhez képest a szovjetek, mivel a dialektikus materializmusból kiindulva biztosra vették, hogy másutt is van értelmes élet (és innentől kezdve nem igazán foglalkoztatta őket, hogy a hipotetikus idegen civilizációk „ott vannak-e”), inkább olyan elméleti kérdésekkel foglalkoztak, mint pl. hogy milyen problémákkal kell szembe néznünk, ha egy idegen üzenetet próbálunk megfejteni. Vagyis egyfelől elképzelhető, hogy a szintén a dialektikus materializmust elfogadó Kína esetében is erősödne az elméleti kérdésekre való fókuszálás. Másfelől az is lehetséges, hogy mivel most már nekik van a legnagyobb rádióteleszkópjuk, az ebből származó előnyöket próbálnák kihasználni.

Ad absurdum: lényegében az amerikai „menjünk és észleljünk” megközelítést vinnék tovább. És persze az is elképzelhető, hogy mivel a 21. század elejének Kínája egyáltalán nem a 70-es évek Szovjetuniója vagy a ma USA-ja, ezért teljesen máshogy viszonyulnának a kérdéshez. Talán olyan szempontok és megfontolások alapján, ami nekünk most eszünkbe sem jut.

forrás:/urvilag.hu/

A G Data szakértői többek között egy föld-levegő rakétarendszer felhasználói kézikönyvét is megtalálták a német hadsereg által leselejtezett notebookon, melyet az eBayen vásároltak meg.
A G Data két szakértője által megvett – nem túl karcsú – notebook már túl van a fénykorán. A belsejében egy 600 MHz-es Pentium III-as processzor ketyeg, melyet 128 MB-nyi RAM támogat. A 2000-es évek elején csúcstechnológiának számított, és biztosan nem volt olcsó, egy retró játékszámítógépnek még ma is megállná a helyét. De nem ez az érdekes benne, hanem az, hogy honnan származik, melyre egy külső címke utal. Azon ez áll: Roda Rocky II+ Data Viewing Unit LeFlaSys – az eszközt a német hadseregnél használták.



Egy sor kiegészítővel együtt érkezett, mint például egy külső, 3.5” floppymeghajtóval, mára használhatatlan tartalék akkumulátorral és autós töltővel. A laptop önmagában majdnem 5 kilogramm, azaz a mai szabványok szerint nem igazán hordozható. Viszont a katonai célnak megfelelően teljesen megerősített vázzal rendelkezik: vastag gumiütközők körben, gumifedelek védik az összes csatlakozót, csepp- és porálló, ideális terepkörülményekhez.

A szakértők szétszerelték a gépet, hogy hozzáférhessenek a merevlemezéhez. A műanyag borítást csak ragasztották az adathordozóhoz, így el lehet távolítani anélkül, hogy a lemez sérüljön. Alatta máris ott volt egy Fujitsu gyártmányú 6 GB-os winchester. Ezt egy adapterbe csúsztatták, majd USB-porton a saját gépükhöz csatolták, és rögtön egy bájthű másolatot készítenek róla – a biztonság kedvéért csinálták, ha a régi gép úgy döntene, hogy feladja a szolgálatot.

Amíg az egyik szakértő a lemásolt adatokon dolgozott, a másik a régi gép újraindítását készítette elő. A katonai notebook megbízhatóan tette a dolgát ennyi év után is: életre kelt a Windows 2000-es operációs rendszer, amely még jelszót sem kért, így a szakértők gond nélkül bejutottak.
Az asztalon ott volt az Outlook levelezőprogram ikonja, de nem találtak leveleket. Azonban egy másik szoftver felkeltette az érdeklődésüket. Ennek a neve MODIS, és egy müncheni székhelyű vállalat fejlesztette. Amikor megnyitották, jelszót kér. Segít, hogy a kitöltött felhasználónév „GUEST” (magyarul vendég) – megpróbálták ugyanezt beütni jelszónak. Már meg is nyílt a program.

Rövid kutakodás után a szakértők egy föld-levegő rakétarendszer, az Ozelot felhasználói kézikönyvére bukkantak. A leírás teljes karbantartási instrukciókat tartalmaz, de rajzokat és működtetési utasításokat is találtak benne. A rendszer elektronikájának ismertetőjére is találtak utalást, de arról kiderül, hogy egy szerveren tárolhatták, nem volt a gépen. A leírás szerint ez a fegyverplatform a Mistral irányított rakétákkal is felszerelhető. Ezt a dokumentumot sohasem szánták a nagyközönség szemei elé, erről árulkodik az is, hogy minden lap jobb felső sarkában az áll német nyelven a "Bizalmas – csak hatósági használatra" jelzés.
(A G Data közleményében emlékeztet: a német okiratok titkosítási rendszerén belül ez csupán az első fokozat, ezt azt jelenti, hogy ha ilyen adatok napvilágot látnak, akkor azok csak kisebb problémát okoznak.)

A G Data ennek kapcsán figyelmeztet: a minősített adattörlés nem a delete gomb megnyomását jelenti. A leselejtezendő adathordozókról megbízható módszerrel kell az adatokat eltávolítani, ez sztenderd adattörlési algoritmusok alkalmazását jelenti egy olyan szoftver segítségével, amelyet lehetőleg külső szervezet is minősített. Emellett fontos, hogy az adattörléseket dokumentálni is szükséges, így a törlési jegyzőkönyvekből ki kell derülnie, hogy az adott eszköz törlését kicsoda, mikor, milyen módszerrel és eredménnyel végezte el.

Hogy a minőségi adattörlés mennyire nem elterjedt, azt jól illusztrálja a fenti példa: a szakértők 30 ezer forintnak megfelelő összegért vásárolták meg a gépet, melyen a bizalmas katonai adatokat találták. Az adattörlési megoldásokat gyártó Blancco cég magyarországi képviseletének ügyvezetője, Petrányi-Széll András szerint a hazai piacon sem jó a helyzet: megbízható adattörlési eljárásokat csupán a magyarországi vállalatok 5-10 százaléka használ, a nagy többség vagy egyáltalán nem foglalkozik jelenleg a kérdéssel, vagy megbízhatatlan szoftvereket alkalmaz, és nem teljesíti a jegyzőkönyvezési kötelezettséget sem.

forrás:/ hvg/

A fúziós energia felhasználása, ennek jövőbeni megvalósítása kapcsán évtizedek óta hallgatjuk, hogy ez nagyjából 30-50 évre van tőlünk. Továbbra is komoly problémát jelent az energiatermeléshez felhasználandó plazma megfelelő kordában tartása, viszont egy szakember szerint most sikerült komoly áttörést elérni, itt pedig az állandó mágnesek alkalmazása jelenthet megoldást.




Egy amerikai kutató közölte saját írásában a hónap közepén, hogy véletlenül bukkant rá a potenciális megoldásra, miközben saját gyermekének munkájában segédkezett, egy jóval egyszerűbb feladat áthidalásában közreműködve. Ekkor jött rá, hogy a munka további komoly figyelmet érdemel, hiszen itt van esély olyan állandó mágnesek megtalálására és kiválasztására, amelyek a jövőben akár a fúziós erőműveken belül is nagy szolgálatot nyújthatnak majd, kordában tartva a rendkívül magas hőmérsékleten tartott plazmát, amely végül elvezethet a folyamatos és biztonságos nettó energiatermeléshez, ezzel gyakorlatilag kiváltva a jelenleg használt forrásokat és létesítményeket, amelyek kivétel nélkül komoly megterhelést jelentenek a környezetre. Véleménye szerint a sztellarátor esetében jelentene megoldást a megfelelő példányok alkalmazása, így alaposan felgyorsulhat azok megépítése és tesztelése.

Az anyag kellően ígéretesnek bizonyult, így gyorsan három másik kutató csatlakozott annak elkövetőjéhez, ők közösen pedig egy tanulmányt jelentettek meg a Nature magazin oldalán. Ebben szintén az állandó mágnes jövőbeni szerepét emelik ki, amely pusztán kémiai összetételénél fogva nyerné el mágneses jellegét, így nem lenne szükség ennek további biztosítására. Amennyiben a forró plazmát sikerülne megfelelő formában és irányban tartani, nem jelentene gondot az általunk megépített létesítmények, az azokban használt anyagok gyors korrodálása, ezzel pedig fenntartható lenne a folyamat, valamint az energiatermeléshez szükséges extrém hőmérséklet. Nagy kérdés, hogy rábukkannak-e majd a megfelelő anyagra, hiszen ez jelentené az áttörést.

A Franciaországban épülő ITER illetékesei mostanában 2025-re ígérik az első plazma előállítását, ezt követné a felfuttatás és a konkrét tesztelés – az energiatermeléstől azonban továbbra is messze lennénk, ezt ugyanis először itt kellene bizonyítani, majd pedig megépíteni a nagyobb, véglegesnek szánt erőműveket.

forrás:/sg.hu/

Meglehetősen ritkán fordul elő, hogy évtizedekkel korábban elvégzett megfigyelés adatait újra átvizsgálva derül fény egy-egy bolygó érdekes részletére, olyan tulajdonságára, amelyet korábban nem is sejtettünk. Ez történt most az Uránusz esetében, miután a kutatók a Voyager-2 adatain futottak újra végig, majd pedig regisztrálták a korábban nem észlelt jelenséget.




A NASA közleményében arról olvashatunk, hogy az 1986 januárjában végrehajtott átrepülés alatt (amelynek során a szonda 81 ezer kilométerre közelítette meg a bolygó légkörét) nemcsak két újabb gyűrűt, 11 további holdat, valamint -214 Celsius-fokos hőmérsékleteket rögzítettek, hanem egy olyan plazmoidot, vagyis mágneses buborékot is, amely a légkör egy részének elszivárgását eredményezte. Tekintettel arra, hogy minderre több mint 30 évvel ezelőtt került sor, a nyomokat ma már hiába keresnénk, viszont a jelenség visszaigazolása arra utal, hogy egy olyan folyamat játszódik le a bolygó légkörében, amelyet eddig nem is sejtettünk – ez pedig talán a Mars esetében is lezajlott, ami a légkör végleges eltűnéséhez vezetett.

Szerényebb mértékű szivárgás számos bolygó esetében előfordul, a Vénusz esetében hidrogén szökik el, a Jupiter és a Szaturnusz szintén „ereszt”, de ez még a Földön is előfordul, bár itt nagyjából 1 milliárd év kell majd a teljes folyamathoz, szóval nem kell nagyon megijednünk ettől. Más kérdés, hogy egyetlen ilyen bizonyíték messze nem elég ahhoz, hogy megfelelő képet kapjunk a bolygó légköréről, ezt egyes kutatók ahhoz hasonlítják, mintha a saját szobánk felmérésével szeretnénk részletes képet kapni a Föld légköréről, annak jellemzőiről. Az Uránusz esetében azonban szintén az 1986-os átrepülés óta tudjuk, hogy a mágneses mező tengelye 60 fokos szöget zár be a forgási tengellyel, emiatt pedig a magnetoszféra furcsán kileng, ennek pontos modellezése viszont még mindig komoly fejtörést okoz a kutatóknak.

A teljes esemény alig 60 másodpercet ölelt fel a Voyager-2 45 órán keresztül tartó átrepüléséből, többek között ezért is volt könnyű átsiklani felette, a háromdimenziós megjelenítés viszont segített észrevenni a szinte pillanatnyi furcsaságot. A buborék méretét tekintve meglehetősen nagy volt, ennek hossza 240 ezer, szélessége pedig 400 ezer km lehetett, tele töltött részecskékkel (többnyire hidrogénnel) – ez az Uránusznál a légkör nagyobb hányadának elvesztését okozhatja, a becslés szerint az arány ugyanis 15 és 55 százalék között lehet, ami nagyobb, mint a Jupiter vagy a Szaturnusz esetében.

forrás:/sg.hu/

szerző: Lakó Péterfi Tünde

Huzatot kaptam, kezd begyulladni a fogam, fülem, mondom , megelőzendő a nagyobb bajt, kérek tőle antibiotikumot. Fel is hívtam tegnap, s mondja, csapjam magam autóba, menjek el hozzá, majd ő megmondja mi kell nekem. És lőn. Egyem a szívét, egyedül dolgozik, az asszony otthon marad ezekben a nehéz időkben. A rendelő előtt kell várni, egyenként engedi be a betegeket. Amikor az előttem álló férfit beengedte, éppen csak kiintegetett, a fejét láttam mindössze. Hanem aztán én kerültem sorra. Nem hiszitek el! Kockás, selyem házikabátban, alatta csíkos pizsamával fogadta a betegeket. Stílusosan, ha már mindenki otthon kell üljön... Ő a rendelőben ül.




Ekkor már kacagva mondtam, hogy húzza fel a redőnyöket, mert odakinn hétágra süt a nap! De ő nem akarta, merthogy akkor mindenki tudná, hogy ő ott van. Na, megvizsgált, és azt mondta ez helyrejön homeopátis bigyóval is. Ugye a békeidőkben belepöccentett pár bogyót a tenyerembe, én bekaptam, kezelés letudva. Igen ám, de már nincs békeidő. Hümmögött egy sort, felhúzott egy másik kesztyűt, s rám szólt: - Tátsa ki a száját, és ne mozduljon.

Azzal akkurátusan bedobált vagy öt bogyót a számba, másfél méter távolságról. Ma visszamentem, s megint nem írt antibiotikumot, annak ellenére sem, hogy jeleztem, rosszabb a helyzet, mint a tegnap. Inkább még belekosarazott pár bigyót a számba, s megkérdezte, hogy van a hasam? Mondom itt né, baloldalt örökkétig fáj, vajon mi lehet az, mert évek óta nem jönnek rá az orvosok. Azt mondja, na, ha nem jönnek rá, akkor az csakis a szellentéspontja lehet a hasamnak. Kérdem micsodaaaaa? Bólogatott, s azt mondta, ennek az a gyógymódja, hogy sokat szellentsek. Persze én pirulva hallgattam, és mondtam, hogy lehet mégsem az, hiszen mikor például lehajolok, hogy a páciens harisnyáját le vagy felhúzzam, erősen be szokott ott görcsölni. Még egy sort bólogatott, majd elmondta, mit tegyek olyankor. Szellentsek. Ha a páciens reklamál, hát mondjam, hogy ez bizony orvosi utasítás

Mert már az ő apukája is ezt javasolta a néninek, akinek fájt a hasa, akkor is , amikor éppen templomban volt. Na, erre mit mond a doktor úr, mit tegyen olyankor? Tette fel a fogas kérdést a néne. S Rókabácsi elmutogatta az apukája válaszát, hogy egyik felére kicsit felemelkedik ültéből az ember, s ha kell kicsit a lábát is megemeli, aztán kiengedi aminek ki kell jönni . Erre elmeséltem én is a sztorit, amit Loritól hallottam, miszerint egy székely bácsi a lakodalomban, ahova hivatalosak voltak, az asztalnál elszellentette magát. Asszonya rosszalóan rászólt, erre a góbé válasza:

Hát ejsze egy kis f...ngért egy tekenyő belet nem teszek tönkre!
Végül kaptam még egy tablettát Róka bácsitól. Anti ez is, csak éppen nem biotikum....hanem idiotikum. Finom íze volt. Remélem használ is...

ui : Elnézést a finomabb lelkektől, a szellentés részletekbe menő taglalásáért, nem szokásom, de ezt másként nem lehetett elmesélni.

forrás:/ Lakó Péterfi Tünde FB.oldala/

Az 1998 OR2 jelű aszteroida április 29-én, délelőtt 11 óra körül fog elhaladni bolygónk mellett – számol be a Live Science. Bár az 1,8-4,1 kilométer átmérőjű égitest valóban hatalmas, a Földre nem jelent fenyegetést.
Az objektum 6,3 millió kilométerre közelíti majd meg bolygónkat – ez csillagászati szempontból igen közeli elhaladásnak számít. Az 1998 OR2 mérete és közelsége miatt a potenciálisan veszélyes aszteroidák közé tartozik, az elnevezés azonban még nem jelenti azt, hogy valóban fenyegető lenne. A potenciálisan veszélyes aszteroidák közé a NASA a 7,5 millió kilométernél közelebb elrepülő nagyobb égitesteket sorolja.




Az 1998 OR2 pályája a Föld és a Mars között húzódik, legközelebb 2031 májusában fog visszatérni hozzánk, akkor nagyjából 19 millió kilométerre lesz. Ezt követően 2048-ban és 2062-ben halad el újra a Föld mellett. A következő évtizedekben a legközelebb 2079. április 16-án lesz a bolygóhoz, akkor 1,8 millió kilométerre halad majd el.

A NASA és nemzetközi partnerei folyamatosan kémlelik az eget, hogy megtalálják a veszélyes égitesteket. Eddig egyetlen olyan objektumot sem találtak, amelyik belátható időn belül ütközhetne a Földdel. A szakértők úgy vélik, hogy nagyjából 25 ezer Föld-közeli aszteroida lehet, ezeknek egyharmadát fedezhették fel.

forrás:/nat-geo/

A NASA bemutatta az első képeket a teljesen elektromos, X-57 Maxwell névre hallgató repülőjéről, amely 500 százalékkal hatékonyabb lesz, mint egy a hagyományos gép, miközben az alacsonyabb zajszennyezés mellett a károsanyag-kibocsátást is nullára redukálja. Célja, hogy elősegítse a jövőbeli elektromos légi járművek szabványainak kidolgozását – írta a Daily Mail.




A NASA gépe egy négyüléses Tecnam P2006T hagyományos könnyű repülőnek indult, melynek dugattyús rotorjait 12 elektromos motor váltotta fel.
A NASA szerint az X57 Maxwell különleges, vékony szárnyakkal rendelkezik, amelyek a légellenállás csökkentésével növelik a repülési hatékonyságot, míg az energiát újratölthető lítium-ion akkumulátorok biztosítják a gépen.

A légi járművet a NASA mérnökei, kutatói, pilótái, képzőművészei és egyéb munkakörben dolgozó alkalmazottai együtt fejlesztették ki. A koncepcióképek pedig nem a végső gépet, hanem a művészek által megálmodott repülőt ábrázolják.
A NASA szerint, ha elkészül, az X-57 Maxwell 500 százalékkal hatékonyabb lehet, mint a hagyományos repülőgépek, míg az alacsonyabb zajszennyezés mellett a károsanyag-kibocsátása is nulla lesz.

forrás: hirado.hu/

Aljakszandr Lukasenka fehérorosz államfőnek egészen egyedi elképzelései vannak arról, miként lehet felvenni a harcot a koronavírus ellen, írja a Sky News. Az országban vasárnap ugyanúgy megtartották a focimeccseket, mint egy átlagos hétvégén, a szurkolók pedig tömegével lepték el a lelátókat. Egyetlen óvintézkedés történt a mérkőzések előtt: a nézők lázát megmérték a beléptetésnél.




Ezidáig egyébként 94 koronavírusos esetet jelentettek Fehéroroszországból. Az elmúlt hetekben az államfő arra biztatta a helyieket, hogy minden nap igyanak meg fél deci vodkát a vírus elleni védekezés jegyében. Ezen kívül a szaunák felkeresését is javasolta a lakosságnak.

Szöveg: Vinkó József

A Messier 81 (NGC 3031), a tavaszi égbolt egyik látványos mélyég-objektuma az Ursa Majorban, nemcsak az amatőrök körében közkedvelt extragalaxis. A maga 3,6 Mpc (11,7 millió fényév) távolságával a viszonylag közeli, nagy spirálgalaxisok közé tartozik, így csillagpopulációi és egyéb alrendszerei részleteiben tanulmányozhatóak. Különösen érdekesnek számítanak az extragalaxis változócsillagai és tranziens objektumai – ezek vizsgálatából számos új ismeret nyerhető a galaxis és csillagai asztrofizikai jellemzőiről.




A kínai Xingming Obszervatórium munkatársai, Z. Xu és X. Gao 2020. március 14-én (amely a Nemzetközi Pi Nap néven is közismert dátum) az M81-ről készült felvételeik elemzésekor egy új, akkor 19,5 magnitúdós objektumra bukkantak. A Transient Name Server weboldalra feltöltött bejelentés alapján a tranziens az AT 2020ely nevet kapta(https://wis-tns.weizmann.ac.il/object/2020ely). A galaxis távolsága alapján az új csillag abszolút fényessége kb. -8 magnitúdós volt, ami egy tipikus klasszikus nóva csúcsfényességének felel meg.

Az AT 2020ely-t két nappal a felfedezés után a Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Piszkéstetői Obszervatóriumában működő új 80 cm-es automata távcsővel is sikerült megfigyelni. A “Tranziens Asztrofizikai Objektumok” című GINOP-projekt az extragalaxisokban felbukkanó tranziensek fényváltozásának követésével foglalkozik, ennek keretében került távcsővégre az M81 új nóvája is. A felvételt Szakáts Róbert (CSFK) készítette Sloan g,r,i színszűrőkön keresztül, FLI ProLine 2k x 2k CCD-kamerával.

forrás: /Magyar Csillagászati Egyesület /

szerző: Világi Máté

A NASA NEXT-C ionhajtóműve juttatja majd el az aszteroida eltérítő eszközt a távoli célpontjához – írja a Popular Mechanics. Egyelőre nem egy becsapódó aszteroida a legnagyobb fenyegetés, amivel az emberiségnek szembe kell néznie, de a NASA szerint jobb, ha felkészülünk, így kifejlesztették a DART űreszközt.

A Dupla Aszteroida Eltérítő Tesztet (Double Asteroid Redirecton Test) a tőlünk 11 millió kilométerre található Didymos aszteroida-rendszeren próbálják majd ki. Ugyan az aszteroida és holdja, a Didymoon (a didymos görögül ikreket jelent, innen kapta a nevét a rendszer a kis hold 2003-as felfedezése után) egyelőre nem veszélyeztetik a földet, de tökéletese arra, hogy kipróbáljuk a védelmi eszközeinket.




A DART-ot elkíséri majd hat műhold, amik képeket készítenek majd a kísérletről, majd később csatlakozik hozzájuk a Hera nevű műhold, hogy megerősítse, hogy tényleg sikerül eltéríteni az aszteroidát.

A 11 millió kilométeres utat a DART nem hagyományos hajtóművek segítségével teszi majd meg. A NEXT-C egy ionhajtómű, ami háromszor olyan erős, mint a NASA Dawn és Deep Space One eszközein található NSTAR ionhajtómű. Egy hagyományos rakétának rengeteg tolóerőre van szüksége, hogy maga mögött hagyja a Földet, de egy ionhajtóműnek kevesebb is elég.

A hajtómű napenergiát használ, hogy pozitív töltést juttasson az elő áramhálózatba. Ez meghajtja a xenon-ionokat, amik áthaladnak a második hálózaton, ami már negatív töltésű, majd tolóerőként kitörnek a hajóművön át. A hajtómű 236 mN tolóerőt generál, és már átment a vibrációs teszten, ami során a fellövés körülményeit szimulálják, valamint az űr hidegét is jól bírja.

A DART 2021 júliusában indul, míg a Hera 2024-ben. Az eltérítőrendszer a holdba csapódik majd (az aszteroida átmérője 780 méter, a Didymooné nagyjából 163 méter), és sajnos meg fog semmisülni. A hat LICIA (Light Italian CubeSat for Imaging of Asteroids – Könnyű Olasz KockaMűhold Aszteroida Leképezésére) műhold még a becsapódás előtt leválik majd, és biztonságos távolból dokumentálja majd az eseményeket, és a képeket visszaküldi a Földre.

A DART valószínűleg egy 20 méteres krátert hagy majd a hold felszínén, és ha minden jól alakul, másodpercenként fél milliméterrel változik majd a Didymoon pályája.
Ez már elég nagy eltérés ahhoz, hogy a Földről is észrevehető legyen. A Hera a tervek szerint 2027-re ér az aszteroidához, hogy megerősítse a földi teleszkópok megfigyelését.

forrás:/index/