Mindig meglep, hogy sokan félnek a földönkívüliektől, s még a neves fizikus, Stephen Hawking is ezt a félelmet erősítette annak idején. Az Einstein népszerűségét ostromló Hawking azokban az években – mikor is valósággal felbolydult a tudományos élet az A. Centaurinál felfedezett, Földszerű bolygók miatt – gyakran exponálta magát „csillagközi kérdésekben”, mi több három konkrét projectben is döntő részt vállalt. Az egyik a Breakthrough Starsh, melynek során lézerrel lőnének az űrbe nanoűrhajókat. Ugyanakkor Hawking nyilatkozatai ellentmondásosak voltak.
Három alapvetése közül az egyik hibás, és a másik kettővel is nehezen hozható összhangba.




Arra figyelmeztet, hogy önmagunkat is veszélyeztetjük a technológia fejlődéssel.
Úgy gondolja: jeleket küldeni az űrbe hiba, jobb volna meglapulni, mivel egy idegen civilizáció a gyarmatosítás szándékával lépne fel velünk szemben.
Az első ellentmondás épp a földönkívüliektől való félelem srófolása s a kutatás szorgalmazása között feszül. A kutatás – így azok is, amelyekben Hawking részt vállalt – kizárják, hogy „meglapulhassunk”. Így azt is mondhatnám: Hawking egyfelől óvott minket a „csillagközi nyilvánosságtól”, másfelől játszi könnyedséggel asszisztál ahhoz, hogy idegen civilizációk tudomást szerezzenek rólunk. Ha igaz volna, hogy az idegenek gyarmatosítóként érkeznének, Hawking felelőtlensége nyilvánvaló. Ám szerencsére Hawking az idegen értelmet illetően valószínűleg tévedett.

A földönkívüliektől való félelem hiábavalóságára már jóval korábban, többen is felhívták a figyelmet, így pl. A. C. Clarke, a „2001. Űrodüsszeia” szerzője (a regény alapján készült azonos című Kubrick-filmet talán nem kell bemutatni). A. C. Clarke szerint az irgalmatlan távolságok miatt aligha lehetséges különböző civilizációk tényleges találkozása. Olyan invázió semmiképp, mint amilyennel a sci-fi oly szívesen operál (pl. H. G. Wells „Világok harca” című regénye). De oly sok meglepetés ért minket az utóbbi évtizedekben, tételezzük fel tehát, hogy egy idegen civilizáció elér minket mégis.
Erre csak akkor lehet képes, ha nagyobb utat futott be, mint mi, s fejlettebb is nálunk. Az a tény, hogy elérte a mi fejlettségünk százszorosát vagy ezerszeresét, azt is jelenti, hogy túlélte önmagát. Megoldotta azokat a problémákat, amivel pillanatnyilag mi küzdünk, és amelyek Hawking szerint is a létünket fenyegeti. Egy ilyen civilizáció túljutott az önveszélyesség időszakán, márpedig ha túljutott, akkor az alapja egy olyan magas- és rendszerszintű gondolkodás, ami kizárja – sok egyéb mellett – a gyarmatosítás szándékát is.

Árulkodó, hogy a földönkívüliket legtöbbször aránytalanul nagy fejjel ábrázoljuk – ez a magas szintű intelligencia szimbóluma (hisz az iskolában is a FEJÜNKBE verik, hogy az emberré válás együtt járt az agytérfogat növekedésével). Ez tehát érhető. Kevésbé érthető, hogy bár az intelligenciát dicsőítjük, a nálunk magasabb intelligenciától mégis tartunk. Ez akár indokolt is lehet, amint a pszichopatáktól való félelem is (némelyik messze az átlag fölötti IQ-val rendelkezik).

A pszichopata totális érzéketlensége is gyakran köszön vissza a földönkívüliekről alkotott képben, tovább növelve a rettegésünk. Egy nálunk kétszer értelmesebb lénytől lehet is félnivalónk. Ám ahhoz, hogy egy civilizáció elérjen minket, nem kétszer, hanem tízszer-százszor intelligensebbnek kell lennie. Egy ekkora IQ-ból dolgozó kultúra hasonlíthat hozzánk abban, hogy egykor gyarmatosított, s aztán belátta, hogy ez nem volt szerencsés. Ám feltétlenül különbözik abban, hogy velünk ellentétben ebből levonja a megfelelő konzekvenciát, s többé nem gyarmatosít. Ezért nem félni kell a földönkívüliektől, hanem várni őket.

Legrosszabb esetben sajnálni, hogy sosem jönnek. Arról nem is szólva, hogy a magasabb intelligenciától való félelmünk nemcsak foghíjas értelmünkre vezethető vissza, hanem arra is, hogy érzelmileg sem állunk készen egy magasabb intellektus befogadására. Szokásunk is a kimagasló intellektusú társainkat lefejezni, máglyára küldeni, megsemmisíteni vagy ellehetetleníteni. A Homo sapiens felcseperedésének csalhatatlan jele lesz: egyrészt, amikor felhagy a kimagasló fők negligálásával; másrészt, amikor már nemcsak a földönkívüli értelmet keresi, hanem a földönkívüli érzelmet is.

forrás:/centauriweb/

szerző: Kulcsár Péter

Vajon a fizikusok mindezidáig tévképzetnek hittek, és valójában nem is a sötét anyag tölti ki a látható univerzum nagy részét? Hiába bizonyították be többszöri alkalommal is a misztikus matéria létezését, kézzel fogható nyomra mind a mai napig nem bukkantak a kutatók, így csupán elméleti síkon állják meg a helyüket a sötét anyagról szóló teóriák.



Egy nemzetközi kutatócsapat most arra tett kísérletet, hogy éppen az ellenkezőjét bizonyítsák be, mégpedig azt, hogy a sötét anyag nem is létezik. Az NBC News riportjából kiderült, hogy a galaxisok furcsa gravitációs tulajdonságait csupán korlátozott tudományos tényekkel tudják alátámasztani, egyszóval limitálva vannak az anyaggal kapcsolatos tudásaink.

Az asztrofizikusok úgy gondolják, hogy az 1980-as években megalkotott módosított Newtoni dinamikus elmélet (MOND) magyarázatot adhat ezekre a gravitációs viselkedésmintákra, amiket a sötét anyaggal hoztak összefüggésbe. A tanulmány társszerzője, a Case Western Reserve Egyetem professzora a következőképpen nyilatkozott az ügy kapcsán:

“Abszolút bizonyítékaink vannak az ellentmondásokra – azt látjuk, amit a törvények megengednek, pontosan úgy, ahogyan azt Newton és Einstein is megjósolták.”
Rengeteg elmélet látott napvilágot a sötét anyagról, az egyik leginkább elfogadott hipotézis szerint a primordiális fekete lyukak gyenge kölcsönhatásban lévő hatalmas részecskéi, a WIMPS-ek a felelősek a kialakulásukért.

forrás:/liner/

szerző:Balla Sándor

Kimúlt az InSight űrszonda robotvakondja a Marson, az eszköz két évnyi munka után nem fúr tovább. A műszer nem volt képes tovább hatolni a talajban, hogy mérje a vörös bolygó hőmérsékletét.
Németországi tudósok két éven át próbálták elérni, hogy az InSight marsjáró hőérzékelő eszköze befúrjon a marsi kéreg alá. A mintegy 40 centiméteres műszer a tervek szerint öt méterre fúrt volna le, de végül csak nagyjából fél méternyit haladt.



„Beleadtunk mindent, amit tudtunk, de a Mars és a mi hősies vakondunk továbbra is összeférhetetlennek tűnnek” – mondta Tilman Spohn, a Német Űrhatóság munkatársa, a kísérlet vezető tudósa. A NASA közleményében kiemelte, hogy a megtett erőfeszítésekből a jövőbeli ásási kísérletek profitálhatnak a Marson.

„Egyszer majd asztronauták áshatnak a vörös bolygón fagyott vizet keresve, hogy igyanak, üzemanyagot készítsenek, vagy mikroszkopikus élet nyomait kereshetik” – közölték. A vakondot a Mars talaját vizsgáló korábbi űrmissziók eredményei alapján tervezték. Ezek egyáltalán nem utaltak olyan jellegű talajra, amilyennel most szembesült a műszer.

Az InSight francia szeizmométere a küldetés alatt mintegy 500 rengést rögzített, a marsjáró időjárás-megfigyelő állomása pedig napi jelentésekkel szolgál. Kedden például a legmagasabb hőmérséklet mínusz 8 Celsius-fok volt, a legalacsonyabb pedig mínusz 49 Celsius-fok az egyenlítői Elysium Planitia síkságon. A Marson 2018 novemberében landolt InSight misszióját nemrég hosszabbították meg két évvel, így 2022 végéig tart. A tervek szerint február 18-án leszáll és csatlakozik hozzá a NASA legújabb marsjárója, a Perseverance.

forrás:/player.hu/

Richard Branson milliárdos átalakított 747-es repülője a szárnya alól lőtt ki műholdakat az űrbe. Ilyen még soha nem történt.Repülőgép szárnyai alól indított rakétával állított pályára műholdakat Richard Branson űrvállalkozása, a Virgin Orbit. A rakétát, amely tíz kis műholdat szállított, a milliárdos régi 747-esénel szárnya alól lőtték ki vasárnap.




A Virgin csapata már tavaly májusban megpróbálkozott ezzel, ám akkor a Newton-3 motornak folyékony oxigént szállító rendszer hibája miatt a kísérlet meghiúsult. Vasárnap viszont hibátlanul működött. A Cosmic Girlnek nevezett, módosított 747-es a kaliforniai Mojave sivatagból szállt fel helyi idő szerint 10 óra 50 perckor (magyar idő szerint 19 óra 50 perc) a Csendes-óceán felé.

Valamivel kevesebb mint 60 perccel később a 10 500 méter magasan szálló gép élesen jobbra dőlt, és elengedte a szárnya alá erősített, 21 méter hosszú rakétát, amelynek motorja, a LaucherOne másodperceken belül beindult, és az űr felé lőtte az eszközt. Néhány órával később megerősítették, hogy körülbelül 500 kilométer magasan kibocsátotta a műholdakat. „Az űr egy új kapuja nyílt meg éppen” – mondta Dan Hart, a Virgin Orbit igazgatója.

Richard Branson 2009 óta keresi azt a technológiát, amellyel betörhetne a műholdiparba, először 2012-ben, a farnborough-i nemzetközi légi kiállításon mutatta be elképzeléseit.

forrás:/mti/

szerző: Kulcsár Péter

Az emberi civilizáció jövője kétségkívül nehéznek ígérkezik a nem megújuló energiaforrások folyamatos fogyása miatt, ezért a távoli jövőben olyan megoldás után kell majd néznünk, amellyel az idők végezetéig biztosíthatjuk a szükséges utánpótlást.
Az amerikai Columbia Egyetem és a chilei Adolfo Ibáñez Egyetem kutatói közös tanulmányukban a fekete lyukakban található, töltéssel rendelkező, eseményhorizontról kirepülő plazmarészecskék begyűjtését vennék fontolóra jövőbeni megújuló energiaforrásként – számolt be róla a Phys.org tudományos hírportál.




Egy olyan civilizáció számára, amely már nem a Földön, hanem a csillagközi térben éli mindennapjait, egy ilyesfajta energiaforrás létfontosságúnak bizonyulhat. Luca Comisso, a Columbia Egyetem asztrofizikusa és kollégái az elméletieket arra alapozták, hogy a plazmarészecskék két irányba mozdulhatnak el, mégpedig egymással szemben pöröghetnek, illetve a fekete lyuk felé tarthatnak.

Attól függően, hogy milyen polaritású plazmát lőnek ki a fekete lyuk forgásával szemben, aszerint lehetne begyűjteni a különböző mennyiségű energiát. A fekete lyukak úgy veszthetnek energiát magukból, hogy negatív töltésű részecskéket választanak le az akkréciós lemezből. Ez a folyamat az ergoszférában történik, ahol a tér-idő kontinuum annyira felgyorsul, hogy minden egyes objektum ugyanabba az irányba forog, mint a fekete lyuk.

forrás:/liner/

A szükséges egymilliónál is több aláírást sikerült összegyűjteni a nemzeti kisebbségek nyelvhasználati jogaiért, de az Európai Bizottság mégis megvétózta a kezdeményezést. Brüsszelben arra hivatkoztak ugyanis, hogy nincs hatásköre az EU-nak, hogy a kisebbségi jogvédelem terén jogszabályokat alkosson. Persze ez a jogállamiságot gyakran emlegető jogvédőktől egy kicsit sem meglepő.



Az Európai Bizottság az aláírásgyűjtés lezárulta és az Európai Parlament ajánlása után sem fog jogalkotási eljárást kezdeményezni a kisebbségi jogvédelem ügyében – derül ki a Bizottság pénteken közzétett összefoglalójából. A dokumentumból kiderül, hogy a bizottság szerint az EU-nak nincs általános jogalkotási hatásköre a nemzeti kisebbségek védelme és a kisebbségi nyelvhasználat terén, ez tagállami hatáskör – írja a Mandiner. Mint ismert, a Minority SafePack – mely főként az őshonos nemzeti kisebbségek nyelvhasználati jogaira és az általuk lakott régiók anyagi támogatására koncentrál – az első olyan polgári kezdeményezés, amely elsöprő, kétharmados többséggel elnyerte az Európai Parlament hivatalos jóváhagyását múlt decemberben. A 2013-ban indított kezdeményezés hosszú utat járt be, mivel az Európai Bizottság csak az uniós bíróság ítélete után regisztrálta a javaslatcsomagot, így vált európai üggyé is.

Vincze Loránt, az RMDSZ EP-képviselője szerint az Európai Bizottság cserben hagyta az őshonos kisebbségeket. Közleményében a képviselő úgy értékelt: Az EB azoknak a kérését utasította el, akik számára az európai nyelvi és kulturális hagyaték megőrzése nem egy jól hangzó szlogen, hanem a mindennapok kihívása. Vincze Loránt a kezdeményezők nevében köszönetet mondott mindazoknak, akik mindvégig hittek az ügyben, hangsúlyozva, hogy az elmúlt nyolc év alatt értéket teremtettünk: soha nem volt ekkora nemzetközi sikere az erdélyi magyar közösségnek.

forrás:/mandiner/

Az adatbázis elvileg az elmúlt évtizedek valamennyi ufóészlelését számon tartja a nyolcvanas évekig visszamenőleg.
Már elérhető az interneten az összes olyan korábban titkosított jelentés, amit az azonosítatlan repülő tárgyakról, vagyis az ufókról vezetett az amerikai hírszerzés, írja a Vice.
A több száz beszkennelt jelentést a The Black Vault nevű oldalra töltötték fel. A lap tulajdonosa 20 éve próbálta megszerezni a dokumentumokat. John Greenwald Jr. elmondása szerint 10 ezer közérdekű adatigényléssel fordult a kormányhoz, mire végül sikerült megkaparintania a jelentéseket. A férfi ettől függetlenül nem biztos abban, hogy valóban az összes aktát átadták neki.




Az adatbázis az elmúlt évtizedek valamennyi ufóészlelését számon tartja a nyolcvanas évekig visszamenőleg. A többnyire rövid leírásokban vázlatosan számolnak be az eseményekről. Az egyik leírásban például három erdész szúrt ki nagyjából 500 méteres magasságban egy 15-20 méter átmérőjű, kör alakú lapos tárgyat. Amint megpillantották, az ufó gyorsan el is suhant a környékről.

Az ufóakták egy december végén elfogadott törvényjavaslat értelmében kerülhettek most nyilvánosságra. Donald Trump az év végén írt alá egy több ezer oldalas törvénycsomagot, melynek egyik melléklete értelmében 180 napot kapott arra a hírszerzés, hogy nyilvánosságra hozzon mindent, amit az azonosítatlan repülő tárgyakról korábban titkosítottak.

Az amerikai UFO-akták között itt Katt ide! lehet böngészni.

forrás:/szeretlekmagyarorszag.hu/

Egyre gyorsabban forog a Föld, állapították meg kutatók. Egyelőre nem tudni, mi van a jelenség hátterében – írja a Phys.org tudományos portál.

Közismert, hogy a Föld 24 óra, vagyis 86 400 szekundum alatt fordul meg tengelye körül. Ez azonban nem teljesen igaz, a bolygó forgási sebessége különböző tényezők (például a Hold gravitációs hatása, a bolygó olvadt vasmagja... stb.) miatt időnként változik. Ez a változás alig észrevehető, csupán precíz műszerek – úgynevezett atomórák – képesek kimutatni. Hogy az időmérés ne váljon emiatt kaotikussá, a tudósok bevezették a szökőmásodperc fogalmát.

Az elmúlt évtizedekben a Föld forgását az enyhe lassulás jellemezte, ám 2020 ebben is rendhagyó volt.

Július 19. megdöntötte a legrôvidebb nap rekordját, egészen pontosan 1,4602 milliszekundummal volt rovidebb az átlagos, 24 órás napnál.

A föld (illusztráció: forrás: SKU)

A jelenség miatt a szakértők szerint elképzelhető, hogy 2021-ben negatív szökőmásodpercet kell bevezetni, ami példa nélküli lenne.

Hogy a Föld forgása mitől gyorsul, egyelőre rejtély. Az egyik magyarázat szerint a gleccserek és nagyobb hótömegek olvadása van hatással a forgási sebességre, de a Hold vonzása és a hegységek eróziója is okozhatja a szokatlan változást.

forrás:/origo/

A gyergyóremetei polgármesteri hivatalt arra kötelezte a román igazságszolgáltatás, hogy távolítsa el a községháza előtt felvont magyar, székely és a község zászlaját. Most eljött a zászlók bevonásának ideje.



A jogerős ítélet még október 1-jén született, a zászlókat január 10-én, vasárnap vonják be, igaz, nem akárhogy. Érzékeltetve az igazságtalanságot, megalázottságot és gyászt, a település Facebook-fiókján meghívót tettek közzé, melynek alapján a déli órában, a lakosság részvételével és gyertyagyújtás mellett fogják bevonni a zászlókat.

A falu gyakorlatilag színmagyar, a román adminisztráció miatt élnek ott románok, nagyon csekély számban. Dan Tanasă, aki jelenleg az AUR nevű magyarellenes párt színeiben politizál, korábban elérte, hogy a polgármestert megbüntessék, mert az önkormányzat csak magyar nyelven adta ki a község lapját.

forrás:/ittHon.ma/

szerző: Reim Károly

Csütörtöktől Elon Musk a világ leggazdagabb embere. A milliárdos üzletember vagyona január 7-én immáron 185 milliárd dollár.




Az amerikai CNBC a honlapján arról ír, hogy a Tesla vezére az Amazon alapítóját, Jeff Bezost taszította le a trónról, aki 2017 óta vezette a gazdagok listáját. A két üzletember vagyona között „mindössze” 1 milliárd dollár a különbség.

forrás:/index/